FLYSTYLE INTERJÚK

Csak(is) őszintén! – beszélgetés Herczeg Zoltánnal

Eve
Írta Eve

Herczeg Zoli divattervező, közéleti személyiség és közkedvelt interjúalany. De mi nem csak ezért szeretjük Őt. Hanem mert kendőzetlenül válaszol minden kérdésre. Nem kertel, nem visszakozik: „odamondja” amit gondol. Jöjjön egy őszinte beszélgetés, egy önazonos személyiséggel!

Fotó: Glódi Balázs

Mondd csak – és bátran vonatkoztassunk el –, tényleg a ruha teszi az embert?

Távolról sem! Ahogy Márai fogalmaz a Füves könyvében: „Az öltözködéssel márpedig egyáltalán nem kell foglalkozni!”. Bár ezt ebben a formában nem fogadom el, de tény, hogy a mai, modern világ és benne a nyugati ember szinte már csak a külsőségekről szól a (belső) tartalom rovására. Amiben mégis sokat számít a ruha, az az első benyomás, illetve a magunkról alkotott kép vizuális kommunikációja a világ számára.

Van olyan viselet, amitől kiráz a hideg? Amit, ha meglátsz az utcán, legszívesebben letépnél a viselőjéről – és nem azért, mert annyira tetszik?

Férfi szandál zoknival. Főleg, ha az „szpartakusz szandál”. Semmi, de semmi nem indokolja ezt a fajta vizuális bűnözést. Tragédia!

Fotó: Glódi Balázs

Mostanában olvashattuk Tőled, hogy „öregszel”… Befolyásol ez Téged a tervezésben – úgy értem: lenyugodtál, látod ennek hatását az új kollekcióidban?

Nyilván viccből írtam, hiszen örök ifjú vagyok, csak a testem használódik, a lelkem örök, mint mindenkié. Ettől függetlenül sokkal egyszerűbbek, letisztultabbak, hétköznapibbak a ruháim, mostanában hordásra tervezek. És próbálok beleszőni valami mondanivalót, ami a léleknek, a szellemnek, és nem a testnek szól. Ez tudatos fejlődés. Tényleg nem számít a ruha. Az üzenet számít.

Te hogyan jellemeznéd saját magadat? – Állítólag minden zseni kattant kissé. Erről mi a véleményed?

Semmiképp nem vagyok zseni, de másképp látok, mint az átlag. Modern kori hippi vagyok, aki mindig szembe hugyozik a világgal. De erről azt gondolom, a világ megy rossz fele, nem én. A zseniket mélyen tisztelem, felnézek rájuk, sokat tanulok tőlük, de egyikkel se cserélnék, mert nem lehet túl jó annyira különcnek lenni. Még ezzel is nehezen birkózom néha.

Stringbike by Herczeg (Fotó: Formanek Ferenc)

Van az az unalomig ismételt mondás, hogy „Válaszd azt a munkát, amit szeretsz csinálni, és soha többé nem kell dolgoznod.” – ezek szerint Te nem dolgozol, igaz?

Így igaz! Nekem ez is meló, amit most csinálok: felkérésre írok Nektek, a közönségemnek. Imádom! Mindennél jobban! Így vagyok a ruhatervezéssel is, és minden más kreatív tevékenységgel, minden alkotással. Az eladás már más tészta, de ha nem görcsölsz rá és tuti a portékád, az is magától megy.

Szókimondó, szélsőséges és sokszor ironikus vagy – vagy legalábbis annak tűnsz. Hogyan férnek meg ezek a személyiségjegyek a hittel?

Jézus volt a legnagyobb megmondó, illetve a többi tanító szintúgy: Buddha, Mohamed, Krisna és társaik. Mégse ment sokat előre a világ. Minden szavukat félreértelmezik. „Szélsőséges, szókimondó, ironikus”, azaz: végtelenül őszinte, nyílt és ezért bizarr egy hazug világban. Hiszek ezekben a tanítókban, hiszek a szeretet mindent felülíró erejében, és hiszem, hogy ettől és tőlünk lesz jobb a világ. Az egyén váltódhat csak meg, a társadalom soha, erre jöttem rá. Mégis mindig próbálkozom. Le kell szokjak róla!

(Fotó: Formanek Ferenc)

Most már több mint 20 éve a divat világában forogsz, alkotsz. Szerinted eljön az idő, amikor elfogy az inspiráció? Ha igen: hogyan tovább?

Nem, ez elképzelhetetlen. A világ és benne az alkotó energiák végtelenek, felfoghatatlan mennyiségűek és minőségűek. Ha figyelsz a „jel-vevődre”, az „antennádra”, mindig le tudod hívni a szükséges kreatív erőket. Csak ezzel kell foglalkoznunk: az agyunkkal és a lelkünkkel! Maximum az alkotás tárgya változik. Nem csak textil van szerencsére.

Mi a véleményed a hazai divatról, a trendekről, a szakma képviselőiről?

Sok nagyon tehetséges fiatal próbálkozik, erőlködik, de ez itt kb. „disznóknak kaviár”. Se igény, se pénz az újra, a szépre, a különlegesre, a másra. Átlag ország ez átlag ízléssel és átlag alatti pénztárcával. Aki meg megtehetné, igénye nincs rá, Parndorf-ba megy bevásárolni. Az Il Bacchio is behalt az Andrássy-n, a USE is befuccsolt, Náray meg könyveket ír… Szomorú ez nagyon.

(Fotó: Formanek Ferenc)

Hedonistának tartanak, és Te mégis családi körben érzed a legjobban magad. Nem zárja ki egyik a másikat?

Az élet korlátlan élvezete miért zárná ki a család korlátlan élvezetét? Hiszen a család a legnagyobb élvezet. A család a szeretet! Mindent szabad, amit szeretsz, mindent, amíg azzal magadnak és környezetednek nem ártasz! Hol itt az ellentmondás?

És ha már itt tartunk: azért szoktál bandázni? Hány igaz barátod van?

Van vagy tíz ember az életemben, akikre mindig, minden szarban azonnal számíthatok, bármi történik. És ebben a családom még nincs is benne! A múltbeli bandázások, éjszakázások, a rendkívül sűrű élet, akár az egyetemen, de már előtte is, később meghozták gyümölcsüket, ha az ember ésszel és lélekkel csinálja, és valahogy tudatosan, mondjuk úgy: mértékkel. Hülyén hangzik, de mégis így van. Különben honnan lenne ennyi remek ember körülöttem?

Fotó: Glódi Balázs

Készülsz most valami megdöbbentően Herczeg-féle dologra – legyen az ruha, bemutató, bármi?

Igen! A nagy semmire. Most ez döbbenthet meg bárkit, aki ismer. Hagyom, hogy az élet hozza a kihívásokat, az ötleteket, a lehetőségeket, a szépségeket, de már nem akarok foggal-körömmel csinálni valami megdöbbentőt, valami polgárpukkasztót, valami mást. Egyszerűen csak élvezni fogom, hogy szabad vagyok, hogy szabadon szeretek és gondolkodok, hogy alkotok, egyszóval, hogy élek!

Cikkünket megtalálod a Flyerz Magazin szeptember-októberi számában is!

Elérhetőségek:

HCG WEB
Facebook