Flyerz Magazin - MINDENHOL OTT VAGYUNK!
KULTÚRA

Csíksomlyói passió az Újszínházban

csiksomlyoi-640x505

Hatalmas kihívás egy olyan nagyszabású alkotást ismét színre vinni, mint amilyen a Csíksomlyói passió, melyet először Kerényi Imre rendezett meg 1981-ben. Azóta számtalan módon dolgozták fel az alapművet az ország különböző színházai. Az idei évadban, a VI. Keresztény Színházi Fesztivál nyitó darabjaként az Újszínházban Nagy Viktor rendezésében mutatják be a darabot.

“Embert próbáló feladat lesz, ami talán megosztja a társulatot. De egy biztos: a premier után nem ugyanaz az ember leszel, mint aki előtte voltál!” – ezekkel a szavakkal kezdte Nagy Viktor a Csíksomlyói passió olvasópróbáját.

Az évad legnagyobb előadásának próbafolyamata indult útjára az Újszínházban. A Csíksomlyói passió Kerényi Imre emlékére kerül fel az Újszínház repertoárjára, méghozzá Nagy Viktor rendezésében.

Kerényi Imre és Balogh Elemér a ‘80-as évek elején írta meg a Csíksomlyói passió című színművet. A darab alapjául a csíksomlyói ferences rendi kolostor misztériumjátékai szolgáltak, melyet a 18. században a ferences diákok adtak elő Nagypénteken és más vallási ünnepeken.  Az eredeti csíksomlyói szövegeket a szerzőpáros régi imádságokkal és énektöredékekkel kiegészítve megalkotta a színdarabot, melyhez Rossa László írt zenét. A Lucifer Mennyből való kiűzésével induló, befejezésül pedig Jézus Krisztus keresztútjának állomásait bemutató mű felidézi a népi színjátszás hagyományait, miközben egy zenével, mozgáselemekkel gazdagított komplex színházi élményt nyújt.

Nagy Viktor elmondta: nem célja megismételni vagy hasonló módon színpadra állítani ezt a klasszikussá vált előadást hasonló módon ahhoz,  ahogyan azt az 1981-es ősbemutatón Kerényi Imre megrendezte. Mint mondta, ami ott és akkor született, meghatározta a hazai és nemzetközi színjátszást, meghatározta Kerényi további rendezői látásmódját is. Nem lehet és nem is érdemes megpróbálni utánozni azt.

Visszatérünk  a középkori passiójátékok hagyományaihoz, bevisszük a templomba az előadást, ahogy ez akkoriban szokás volt. Abban az időben még a falu apraja – nagyja részt vett a misztériumjátékok bemutatásában. Ki voltak osztva a szerepek, az ördögök azonban, akik végigkísérték és kísértették az embert, nem fukarkodtak a profán kifejezésekkel. Az egyház végül ezt a trágár beszédet megelégelve zavarta ki misztériumjátékot a templomból a köztérre – ezzel született meg az európai színjátszás alapja.

A rendező hozzátette: olyan alapigazságok vannak ezekben a passiójátékokban, amelyeket nem szabad újra magyarázni, meg kell hagyni az archaikus jellegét, ami igazán hitelessé teszi a nagyszabású művet.

Az olvasópróbán Rossa László is ott volt, aki annak idején Kerényi Imrével és Balogh Elemérrel közösen alkotta meg a Csíksomlyói passió őselőadását. A zeneszerző elmondta: az volt a céljuk, hogy a barokk, és a középkori hangzásvilágot és világképet összehozzák a folklórral, ez teszi ezt a művet egyedivé és semmihez sem hasonlatossá.

A ferencesek kolostori művei és a népi játékok között erős kontrasztot teremt a szerkezet. Ennek köszönhetően az áhítatot időről időre megtöri az ördögök vaskos, gyakran illetlen tréfája. E két hangulat ütköztetése különös hangulatot ad az egész előadás során.

Már a kezdeteknél biztosra vehetjük, Nagy Viktor szavai nem csak a társulat tagjaira nézve lesznek érvényesek: aki beül a nézőtérre megnézni a darabot, egészen biztosan más emberként jön ki a színházból.

Csíksomlyói passió hamarosan az Újszínházban!

Leave a Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..