MAGAZIN SPORT

Ezek az ausztrálok megőrültek?

Mindenkinek akad legalább egy ismerőse, aki hatalmas lelkesedéssel képes beszélni olyan sportágakról, amelyekről mi még csak hírből sem hallottunk. Mutatunk egy gyorstalpalót, hogy legközelebb felkészülten tudjatok reagálni ha meghalljátok a wicket szót.

Krikett

A krikettet sokan a népszerűség ellenpéldájaként szokták emlegetni, pedig a világ másik felén, Ausztráliában nem ritka, hogy százezren is összeverődnek, hogy megnézzék az Ashes sorozat meccseit. Pedig ehhez kell kitartás bőven, hiszen a sport legősibb formája szerint egy-egy mérkőzés napokig tart. Szerencsére a sportág vezetői arra már rájöttek, hogy nem mindenki ér rá egy hétig egy meccset nézni, ezért előbb kitalálták az egynapos, majd a még rövidebb, körülbelül három órás derbiket.

Az egészet úgy kell elképzelni, mint egy körökre osztott stratégiai játékot, először az egyik csapat szerez pontokat, aztán jön a másik és megpróbál annál többet ütni. A pontszerzés rendkívül egyszerű: a védekező csapat játékosa eldobja a labdát az ütő felé, aki igyekszik azt minél messzebbre elütni, majd átfutni a túloldalra. Ahányszor sikerül ezt megtenni, mialatt a védekező csapat játékosai visszajuttatják a dobóhoz a labdát, annyi pontot szereznek. Ha az illető kiüti a pályáról földet érés nélkül, azért mindjárt 6 pont jár, ha pedig úgy megy ki, hogy közben leesik valahol, azért 4. De ezzel óvatosan kell bánni, hiszen ha még a levegőben elkapják a lasztit, az ütő kiesik. Ezt hívják wicketnek, csak a rend kedvéért. Ha az ellenfél kiejti az összes ütőjátékost, akkor van vége a támadásnak és jöhet a másik csapat, hogy lehetőség szerint több pontot szerezzen.

Ausztrál foci

Ahogy a nevéből is látszik, ez a sport is a kengurus földrészen hódít, ott viszont nagyon. Már az alapszakaszban is rendre telt ház előtt játszanak a csapatok, de a rájátszásban szinte mindig 70-80 ezer ember őrül meg a meccseken. Európai szemmel már a pálya kialakítása is furcsa lehet, hiszen egy ovális játéktéren szaladgálnak, csapatonként tizennyolcan. Futballnak hívják, de csak annyi köze van a nálunk megszokott névrokonához, hogy gólra játsszák és lábbal próbálják meg bejuttatni a kapuba a labdát. Apropó, kapu! Nos, abból itt oldalanként három is van!

Az a cél, hogy a középsőbe kerüljön a laszti, az ugyanis mindjárt 6 pontot ér, de ha a mellette lévő két kapu valamelyikébe sikerült csak betalálni, azért akkor is felírnak egy pontot a támadóknak. A labdát lábbal rúgják egymásnak a játékosok, ám kézzel kapják el, majd próbálják meg tovább rúgni. Mindaddig, amíg valaki be nem tudja a juttatni  a kapuba.

Ha közös ausztrál foci meccsnézésre invitálnak, alaposan tankoljunk fel sörből, hiszen egy meccs körülbelül két és fél, három órán keresztül tart.

Hozzászólás írása