MAGAZIN SPORT

Fájdalom és örömkönnyek – ez volt a 40. Dakar

Dakar Rally. A bolygó talán legdurvább humán kihívása ez, ahol már a puszta részvétel és célba érés is felér a győzelemmel. Egy verseny, amit kevesebben teljesítettek motor nyergében, mint ahányan megmászták a Himaláját. Ez a százalék idén sem javult. Nézzük, hogyan zajlott a jubileumi esemény!

Negyven éve indult útjára az őrület, és idén januárban már tizedjére dördült el a startpisztoly Dél-Amerikában. A szervezők nemcsak külsőségekben tettek ki magukért, de az útvonal is pokoli nehézre sikeredett. Volt olyan, aki már az első mért etapra vezető szelektíven a karját törte, de a verseny egészére is jellemzők voltak a gyakori sérülések.

A rendezőség nem titkoltan olyan szakaszokat épített az útvonalba, amelytől joggal várhatták, hogy alaposan megszűri majd a mezőnyt. Nem is kellett csalódniuk, már a második napon keményen megfogyatkoztak a sivatagi harcosok. Motorosok, quadosok, de az autósok és a kamionnal küzdők sem találták a ritmust a perui dűnék között. A magyar kontingens első búcsúzója is ekkor „született” meg, Horváth Lajos „Lallert” egy bosszantó technikai hiba fosztotta meg nagy álmától, a Dakar Rally teljesítésétől.

Ezen a napon maga Mr. Dakar, a tizenháromszoros győztes Stéphane Peterhansel is úgy nyilatkozott, hogy túllőttek a célon az ASO-nál. A további etapok sem kímélték a pilótákat, több végső győzelemre esélyes fej is porba hullott. Sébastian Loeb és legendás navigátora, Daniel Elena hamar elvérzett, és az Opel Dakar Team sem járt jobban. A Szalay Balázs, Bunkóczi László páros a sokadik önindító elfogyasztása után volt kénytelen kiállni. Ez volt az első Dakar, ahol nem ért célba az egység.

Az autós mezőnyben végül Carlos Sainz örülhetett, a spanyol a leköszönő Peugeot volánja mögött győzelemmel búcsúzott az aktív versenyzéstől.

A motorosok élmezőnye szolgáltatta a legdrámaibb fordulatokat, a tavalyi győztes Sam Sunderland sokáig megállíthatatlannak tűnt, de egy nagy bukást követően búcsúzni kényszerült. Nem járt jobban a vezető pozíciót megöröklő Adrien van Beveren sem, aki szintén óriási balesetet szenvedett. Ezzel a Yamaha elveszítette a reményt, hogy megtörje a KTM hegemóniáját. Horváth Lajos után Dési János is kiesett, a vállát törte, így csak két magyar ért célba a négy indulónk közül. Gyenes Emánuel és Saghmeister Gábor kitartó teljesítménye az imponáló 23. és 79. helyre volt elegendő.

A győztes a sógoroktól került ki, a KTM gyári csapatában induló osztrák Matthias Walkner parádésan versenyzett. Megsüvegelendő az ugyancsak KTM-mel induló spanyol hölgy, Laia Sanz 12. helyezése is.

A kamionosoknál a Kamaz jelenti a KTM-et, idén sem sikerült komolyabban megszorítani Eduard Nikolaevet, aki könnyedén győzött. A quadosok között a chilei Yamahás, Ignacio Casale szintén nagy fölénnyel diadalmaskodott.

A versengés során végül két szakaszt is töröltek, de ez cseppet sem von le a rajthoz állók érdeméből. Szurkolóként pedig meglehet, hogy az elmúlt időszak legjobb Dakarját láthattuk.

 

Szöveg: Tóth Krisztián Márk / Fotó: Red Bull

Hozzászólás írása