SZIGET 2015

Idén szólt a legnagyobbat a Sziget Fesztivál

Írta Fly Nagy

Sokak egész évben erre a hétre várnak. 7 nap kikapcsolódás, szórakozás és egy elképesztő kulturális és zenei élmény a féktelen bulizás mellett. Egyértelmű, hogy a Sziget sokat változott az évek alatt, és egyre inkább beérett. Idén az eddigieknél színesebb volt a zenei felhozatal. Az biztos, hogy itt mindenki megtalálta a számításait, legyen szó koncertekről, vagy egyéb kulturális programokról.

IMG_4880

A -1. napot egy brutális teltházzal indította, ami egyértelműen Robbie Williams-nek volt köszönhető. A koncert visszhangja ugyan nem volt olyan jó, mint amennyire az emberek várták. Ez talán köszönhető a némileg hakni jellegű fellépésnek, illetve a féktelen karaokézásnak. Igen lehet, hogy egy ekkora világsztártól egy kicsit többet várnánk. Ettől függetlenül a hangulat magával ragadó volt. De hát milyen is legyen több, mint 80 ezer emberrel bulizni a világ egyik legnagyobb fesztiválján.

IMG_3028

Számomra az egyik legnagyobb meglepetés a Florence and The Machine koncertje volt. Itt ugyan nem volt teltház – hozzáteszem szerencsére – ellenben a légkör, amit Florence Welch abban a másfél órában teremtett, az egy életre szóló élménnyel ajándékozott meg. Ez a banda beérett egy igazi Nagyszínpados performancera. Az érdekes dolog, hogy nem feltétlen kellett pörgős zenéket játszaniuk ahhoz, hogy mégis úgy érezzem, igen, ez a hangzásvilág, ez az előadásmód tökéletesen idevaló. Ez az amit a szombati Kings of Leon bulin hiányoltam. Nehéz ezt szavakkal megmagyarázni, de a közönség egyértelműen érezte, hogy mi az ami idevaló és mi az ami nem. Ezen pedig sokszor az énekes sárma sem tudott segíteni. Visszaugorva egy mondat erejéig Florence-re:  minden énekes példát vehet róla, és a közönség felé mutatott viselkedéséről.

IMG_5096

Szerdán beindult a Telekom Aréna is, ami egyébként baromira alul volt méretezve. A héten többször is előfordult, hogy rengetegen már nem tudtak bejutni kedvenc dj-jük bulijára. Ezt azért nehéz megértenem egyébként, mert nem ez az első alkalom a Sziget történetében, hogy balhé van abból, hogy betesznek egy-egy nagyobb előadót miniatürizált helyekre. Pl Heldens, aki Soundon a mainstagen játszott, őt mért kellet ebbe a kis sátorba bepakolni? Még ha esetleg be is férne mindenki akkor is giga-hering partyval kell számolni, amit pedig nem annyira szeret senki. Arra ott az első 10 sor… Ez egyébként probléma volt még az A38 sátorban is, ami a második legnagyobb helyszín volt a Szigeten. Persze, nem lehet Nagyszínpad méretű sátrakat állítani, de más fesztiválok ezt problémát mért tudják részben fedett helyszínes megoldássokkal áthidalni? Reméljük jövőre erre születik valami okosabb ötlet, mert a szervezők is észrevették, hogy bizony ez a fesztivál már túlnőtte magát, és a ha jövőre nem növelik komolyabb mértékben a kapacitást akkor ismét lesznek problémás dolgok.

IMG_3813

Rengetegen várták Ellie Goulding koncertjét is. Alapjába véve tetszett. Egyedül a dög hiányzott számomra a koncertből. Hogy ennek a hangtechnikához vagy az előadókhoz volt köze azt nem tudom, de nem éreztem 100%-osnak a bulit. Ettől függetlenül pár sör után persze mehetett a “Need Your Love” teli torokból.

IMG_4070

Egy kicsit előre ugarnék most méghozzá egészen a szombati Major Lazer bulira. Ez a party nem a komoly érzelmekről és az elszállós zenékről szólt, hanem a kőkemény pattogásról seggrázásról, és ugrabugráról. Kell ez is. Major Lazer hozta, amit mindenki várt. Az egyetlen dolog, ami beárnyékolta a bulit az az, hogy addigra már szerencsétlen módon elfogyott az egész hétre szánt pormegkötő anyag, így sokan úgy buliztak mintha csak Pekingben lennének. Ez sokat dobott a fesztivál-betegség kiváltásában. Aki másnap nem feketét tüsszentett az ott se volt…

IMG_4967

Aztán volt nekünk még egy idei nagy visszatérőnk, Avicii. Itt most egy kicsit összehasonlítanám Martin Garrix-el. Ugyanis pár napja azt mondtam, hogy End Show-t is érhetett volna akár a szettje. Így utólag belegondolva nem volt baj, hogy Garrix kapta meg ezt a lehetőséget. Avicii nagy bulit csinált összeszedett volt, nem bolyongott jobbra balra és ezt jó volt látni, főleg azután, hogy milyen okokból kellett kényszerpihenőre mennie. Szóval respect az úriembernek. Martin Garrix pedig a 1 2 3 letsgo, és a 3 2 1 jump-tól eltekintve teljesen méltó volt az End Show-ra. Szétbombázta a közönséget, megtáncoltatta és megénekeltette őket. Ez kellett oda igenis, hogy a tűzijáték ropogása közben az emberek összekapaszkodva énekelhessék kedvenc dalaikat. Ez az a feeling, amiért elmegyünk egy fesztiválra. És ezt megkaptuk. Szóval Garrix-el kapcsolatban – még ha a butább zenéiért nem is vagyok annyira oda – én abszolút jó élményekkel távoztam. Az eső pedig perce pontosan érkezett miután kihunytak a fények a Nagyszínpadon. Ez pedig még egy adaggal rátett arra jó kis extázisos hangulatra, amivel a koncert véget ért. Még ha istenesen meg is fáztunk, erre jó visszaemlékezni. Ettől jó a Sziget!

IMG_5760

Újabb egy évet kell várnunk erre a mesés hétre, de az biztos, hogy jövőre is ugyanitt találkozunk!

Hozzászólás írása