Kiemelt KÖNYV KULTÚRA MAGAZIN PROGRAMAJÁNLÓ

Kondor Vilmos: A korona ügynöke

Erka
Írta Erka

Megjelent Kondor Vilmos új kötete

 

A nyilvánosságot legendásan kerülő Kondor Vilmos új kötetében a főszereplő a korbeli, lüktető, formálódó Budapest: az áradó Duna, a kávéházak, a lebujok, a rosszarcú zsebtolvajok. Előkerül egy rejtélyes napló, nemzetközi összeesküvések sejlenek fel, a születőben lévő nagyváros, Budapest mellett felvillan az a Londont, ahol Kossuth évekig lakott, és az a Balatonfüred, amelyet Jókai tett híressé – olyan világok, amelyek egyszerre barátságosan ismerősek és hátborzongatóan idegenek. Gyra Miklós 1876-ban a nem túl sikeres pesti ügyvédek életét éli: van egy irodája a halszagú Hal téren, benne egy hivatalszolgája, meg egy védence, akit azzal vádolnak, hogy megsértette a császárt. Nem túl kényelmes lakását feleségével és kisfiával osztja meg, ám ezt a polgári idillt váratlanul darabokra robbantja egy küldemény. Tartalma egy napló, feladója pedig egy Wargha nevű férfi. A könyvet forgatva Gyra előtt szövevényes történet tárul fel, melynek középpontjában a Szent Korona áll. Gyra nem kevesebbet akar megtudni, mint hogy ki árulta el a koronát, amely az 1848–49-es szabadságharc végóráiban nyomtalanul eltűnt, hogy aztán néhány évvel később hirtelen megtalálják, s így magyar királlyá koronázhassák vele Ferencz Józsefet.

„- Kossuth pontosan tudta, hol van a korona, és azt is tudta, hogy Wargha a császár ügynöke.

– Valóban?

– Természetesen. Kossuth géniusz. … Kossuth úgy döntött, hogy átveri Warghát is meg a császárt is.

– Egyszerre.

– Pontosan. Nem azt mondta el neki, hogy hol van a korona elásva, hanem azt, hogy hol van a korona mása elásva! … A császár megtalálta a korona mását, tehát amivel hatvanhétben megkoronázták, az nem az igazi korona volt, ezen okból a császár nem törvényes uralkodója Magyarországnak, amiért hamarosan kitör a felkelés, és az egész világ megtudja, hogy Ferencz József trónbitorló!

– Ez a maga véleménye? – érdeklődtem. …

-Nem az én véleményem, kérem – rezzent össze Smikorics, és aggódva körbehordozta tekintetét a kávéházban.

– Akkor tehát Wargha megtalálta a koronát?

– Meg – nyelt egyet a hírlapíró. – De nem az igazit, és a nyomorult ezt nem is tudta.

– Akkor hát miért kente össze az árulás sarával önnön nevét?

– Hahá! – csillant fel Pöröly szeme. – Pénzért. Tudja, mennyit kapott ezért a nemtelen cselekedetért? Hogy elárulta a hazáját?

– Mennyit?

-Hatvanezer forintot – közölte mély elégedettséggel Smikorics. …

– Az egy vagyon – nyögtem.

– Nem- rázta a fejét a hírlapíró. Az tizenkettő vagyon.

– Jó – tettem le a kést. – Akkor az nem igaz, hogy a császár maga készítette el a korona mását, amit aztán ez a Wargha talált meg nagy parádé közepette?

– Khm…- köhécselt zavarában. – Vannak, akik ezt állítják.

– De ha valóban így történt – néztem rá – akkor vajon Ferencz József miért várt tizennégy évet a megkoronázással? Hiszen már ötvenhárom karácsonyán magyar király lehetett volna belőle.

– De akkor nem tudott volna annyi hazafit leöletni – hajtotta le a fejét Pöröly. „

Ki fedte fel a Habsburgok előtt a rejtekhelyét? Ki volt a korona árulója – vagy megmentője? A jó eszű ügyvéd elindul, hogy a frissen egyesített Budapesten utánajárjon a dolognak, kerül, amibe kerül… A korona ügynöke a koronát védelmező család, a Wertheimerek első generációjának történetét meséli el.

Érdekfeszítően, kalandokban bővelkedőn és történelmi szempontból hitelesen, azaz pontosan úgy, ahogy az egy kiváló történelmi kalandregénytől elvárható

Hozzászólás írása