Egyéb FLYBUZZ FLYSTYLE FLYSTYLE HELYEK Kiemelt KULTÚRA MAGAZIN NAGYVILÁG UTAZÁS VÉLEMÉNY

Kriszti blogja – Egy családanya beszámolója Pakisztánból 11. rész

Iszlámábád

Iszlámábádban élünk, ez Pakisztán fővárosa. Körülbelül 1 millió ember lakik itt, ezzel Pakisztán 9. legnagyobb városkája csak. Ha Rawalpindit is hozzávesszük, amihez nagyon közel van, akkor már felfér a dobogó 3. helyére, a lakossága kb 4 millióra duzzad meg. Csak összehasonlításképpen, Karachi, a legnépesebb város több mint 21 millió lakossal rendelkezik.

Iszlámábád az ország északkeleti részén van. Az eredeti főváros Karachi volt. Karachi egy tengerparti város délen, nagyon erős kereskedelmi, gazdasági központ.

Hol legyen a főváros?

A döntés arról, hogy másik fővárosra van szükség, 1958-ban született meg. Hogy mi volt a váltás oka, azt hivatalosan nehéz megmondani. Olyasmiket lehet olvasni, hogy

  • Karachi gazdasági központ és alkalmatlan arra, hogy az ország adminisztratív központja is legyen.
  • Karachi túlságosan sebezhető az Arab-tenger felől.
  • Olyan helyet kerestek, ami közelebb van „mindenhez” és egy épített várost akartak, amely „tükrözi a pakisztáni kultúra sokszínűségét”.

De ugye azért ezekkel az érvekkel nehéz lenne ezt a nagy horderejű döntést indokolni.

Akkor mi a valós indok? Pakisztánban nagyon erős hagyománya van a hadseregnek. A hadsereg jelenti a legnagyobb hatalmat. Ha egy politikust nem támogat a hadsereg, akkor az a politikus gyakorlatilag elveszett. A hadsereg központja pedig éppen Rawalpindiben van. Tehát van olyan érvelés, hogy azért került ide a főváros, hogy a hadsereg könnyen rajta tarthassa a szemét a politikusokon. A másik érvelés pedig Kashmir közelsége. Kashmir problémája itt egy elég erősen átpolitizált „nemzeti kérdés”, ha Kashmirban valami történik, arra a politikának (és a hadseregnek) is gyorsan kell tudnia reagálni.

1958-ban létrejött több bizottság, amelyek különböző követelmények (tőke, éghajlat, logisztika, védelem) mentén vizsgálták az országot. A vizsgálódás eredményeképpen átmenetileg Rawalpindi lett a főváros, de nagyon hamar átvette a helyét Iszlámábád.

Szektorok

A várost öt nagyobb és nyolc kisebb zónára osztották. Épített városról van szó, így a legtöbb szektor szabályos. Az öt nagy zóna rendkívül kreatív elnevezése: 1-es, 2-es, 3-as, 4-es és 5-ös zóna. A 8 kisebb zóna pedig használat szerint lett felosztva: adminisztratív, üzleti, oktatási, ipari, diplomata, vidéki zónákra, zöld területre és lakóövezetre.

Az 1-es és 2-es zóna lakossági célokat szolgál, az 1-esben vannak az állami politikai intézmények. Az 1-es lakózónát 2*2km-esek négyzet alakú kisebb szektorokra bontották. Az alkotók megint kreatívnak bizonyultak és a zónák megnevezéséhez betűket és számokat használtak. A betűk északról délre nőnek, A-tól O-ig. A számok pedig keletről nyugatra 1-20-ig. A-tól I-ig lakhatóak a szektorok 5 és 18 között.

A legfejlettebb szektorok E, F és G szektorok (főként mi is csak ezekben mozoghatunk, néhány kivétellel, pl suli). Minden szektorhoz, tehát például E6, tartozik egy park játszótérrel és egy piac (market), ahol vásárolni lehet.

Az E szektorokat katonai / biztonsági intézményeknek szánták. Ezek a legbiztonságosabb szektorok. Sok itt a külföldi, a diplomata illetve a tehetősebb család. Az E6-E7 az a top, mert az ott van a Margalla Hills lábánál. Az E8-E9-be úgy tudom, nem is költözhetnek halandók, oda csak a hadsereg és katonák mehetnek. Ők itt a helyi elit.  Az E8-ban van a haditengerészet központja, az E9-ben pedig a légierő központja.

Az F szektorokat a szövetségi kormányzati alkalmazottaknak szánták. Ezek is biztonságosak, mi is az egyik F szektorban lakunk. Ismerek helyit, aki szerint legjobb szektorok: F6, F7.

A G szektorokat olyan politikusok és hivatalnokok lakják, akik alacsonyabb kormányzati pozíciókat töltenek be. A biztonság egy kicsit rosszabb, mint az F szektorokban, de itt is akad látnivaló.

A H szektor az oktatási intézményeké, nem nagyon vannak lakótelepek vagy lakóépületek. Itt találhatóak a sulik, főiskolák, egyetemek és az őket szabályozó hatóságok stb. A mi sulink is az egyik H szektorban van. H szektorok a személyes kedvenceim, ott lehet látni a nursery-ket (faiskolák) sok-sok növénnyel, van egy telep, ahonnan mindig szamaras szekerekkel hajtanak ki, rendkívül sokszínű és változatos szektorok szerintem (amit én láttam belőlük).

Az I szektor lett volna az ipari szektor, de érdeklődés hiányában sajnos alacsonyabb jövedelemmel rendelkező lakosok élnek itt.

Az A, B, C és D szektorok igen alulfejlettek, ezek a Margalla domb lábánál fekszenek.

islamabad_sectorskicsi.jpg

1280px-islamabad_map.png

Diplomáciai negyed

Nagyon sokat hezitáltunk, hogy a diplomáciai negyedbe (enklávé) költözzünk-e. Ott ugyanis lakások vannak, de mivel fallal körülvett területről van szó, így ott például lehet az utcán sétálgatni, futni stb. Itt nem. Viszont a helyiek én úgy tudom, nem annyira kedvelik azt a területet. Egyrészt nem a legmenőbb szektorokban van, másrészt mindig a „cage” szót használják rá, amiatt, hogy ennyire zárt. Jártam már benn többször, de annyira nem fogott meg engem sem.

A minap volt szerencsém a diplomáciai enklávén belül is eljutni a brit diplomata negyedbe. Ez az enklávén belül is egy még szigorúbban őrzött kisebb terület. Engem és a két szőke kislányomat alig akartak átengedni, csak úgy mehettem, hogy elvették az útlevelemet és természetesen csak meghívásra. Bent viszont… egy paradicsom volt. Az emberek rövidnadrágban sétáltak az utcán, volt medence, a gyerekek felügyelet nélkül mehettek a játszótérre, ami a házak között volt. Az étteremben alkoholt árultak (!). (Pakisztánban 100%-os alkohol tilalom van.) Mindenki ismer mindenkit és például azok az anyukák, akik nem dolgoznak, miután elvitték a gyerekeiket suliba, leülnek reggel kávézni egyet és beszélgetni. Van bolt, ahol disznóhúst lehet kapni (itt ugye a disznóhús tiltott dolog)! És amikor a játszótéren álltunk, az egyik apuka mondta, hogy tele van a hűtője disznóhússal… Ahh, még mindig fájó sebeket szakít fel a látogatás 🙂

A kislányom szülinapján jutottam el oda és én is kaptam aznap „szülinapi tortát”, amely egy bacon-ös szendvicsbe volt bújtatva. 🙂

Még az volt ott iszonyú érdekes, hogy a brit családokban volt nanny. A nanny neveli a gyereket, és nem csak vigyáz a gyerekre, mint a babysitter. És képzeljétek, hogy az enklávén belül mozgó pakisztáni nannyk mind olyan jól öltözöttek voltak, szép ékszerekkel. Szerintem teljesen más réteg az, aki itt kaphat munkát.

Aznap szomorúan bandukoltam haza és kérdeztem a férjemet, hogy miért nem lehetünk mi is brit diplomaták? (Csak és kizárólag brit diplomaták lakhatnak az enklávéban.) A férjem erre azt válaszolta, hogy azért, mert akkor nem tudnék „hellópakisztán” blogot írni, hiszen ott semmit nem látnak az igazi Pakisztánból.* Tehát csak, hogy tudjátok, azért nem vagyunk brit diplomaták, hogy blogot írhassak. 🙂

* Az igazi Pakisztánból én se látok sokat sajnos vagy talán jobb is. De nagyon igyekszem!

Forrás: https://hellopakisztan.blog.hu/

Hozzászólás írása