Flyerz Magazin - MINDENHOL OTT VAGYUNK!
EgyébFlyerz SelectionKULTÚRATrend & Beauty

MIÉRT OLYAN BOLDOGOK AZ EMBEREK SKANDINÁVIÁBAN?

1465195232592

Hogyan okoz örömet a dán hygge? Miért leszünk tudatosabbak, ha magunkévá tesszük a svéd lagomot? Milyen akadályokat segít legyőzni a finn sisu? És egyáltalán, hogyan lehetünk olyan boldogok, mint a skandinávok?

Számtalan könyv és tanulmány jelent meg arról, hogy Dánia, Svédország és Finnország világelsők a boldogsági listákon. Arról már biztosan hallottál, hogy milyen remekül működik a finn oktatási rendszer, és azt is biztosan tapasztaltad, hogy a svéd IKEA milyen fontosnak tartja a fenntarthatóságot. Bizony, a gyerekek fejlődését támogató nevelés és a környezetvédelem is hozzájárul egy ország népességének a boldogságához, de azért gyanítjuk, hogy ennél többről van szó. A hideg és az év felében sötét északon nem olyan egyszerű örömet találni a mindennapokban, nekik mégis sikerül. Vajon mit csinálnak máshogy, mint mi?

 Hygge, a dán kuckózás

A dán hygge szóval a skandináv országban az otthon melege és a szeretett emberek közelsége keltette érzést próbálják megfogalmazni. A hideg Dániában a kuckózás örömét semmi sem múlhatja felül: gyertyafényes téli esték, egy kényelmes gyapjúzokni vagy egy jó kávézás a barátokkal – ez mind hygge. A dán boldogságkutató – igen, ilyen foglalkozás létezik – Meik Wiking (és igen, ő valóban egy létező személy) Hygge – A dán életérzés, amely boldoggá tesz című könyvében ennek a hangulatnak az elsajátításához ad ötleteket.

Együttlét

Legszebb emlékeink többnyire szeretteinkhez fűződnek. Ha egy olyan pillanatra gondolsz, ami igazán boldoggá tett, biztosan feltűnnek benned a családtagjaid vagy barátaid is. Lehet ez egy síeléssel töltött hétvége, egy meghitt karácsony, nyaralás a tengerparton vagy csak egy jó beszélgetés. Alapszükségletünk, hogy kapcsolódjunk másokhoz, kötődéseink pedig bizony, fontos szerepet töltenek be a viselkedésünkben és a motivációinkban. A dánok 75 százaléka tölt időt legalább hetente egyszer szeretteivel, és ezeken az alkalmakon természetesen a hygge dominál.

De mitől hygge egy velük töltött összejövetel? Ezek az alkalmak az előzékenységről szólnak, mindenki segít az előkészületekben, sütit süt vagy egy palack borral érkezik. A beszélgetéseknek pedig senki sincs a középpontjában, mindenki szóhoz jut és meghallgat másokat. Olyan kisebb körben megvalósult együttlétek ezek, amelyeken az introvertáltak is jól tudják érezni magukat. Tartsatok társasestet a barátiddal, rendezzetek főzőversenyt, látogasd meg a szüleidet és a nagyszüleidet, beszélgessetek egy csésze forró tea és finom sütemény mellett éjszakába nyúlóan.

Eszem-iszom

Hygge módra enni azt jelenti, hogy miután egész héten odafigyeltél arra, hogy mit eszel, szombat este végre megengedhetsz magadnak egy nagy tál gumicukrot vagy egy szelet krémes tortát. Megjutalmazod magad. Figyelmen kívül hagyod a kalóriaszámot és a cukortartalmat. Persze a legjobban a szívvel készült ételek esnek, főként, ha jó társaságban fogyaszthatod el őket. A leghyggébb eredményt pedig akkor érheted el, ha te magad készíted el. A lényeg, hogy minél hosszabb ideig tartson a folyamat, legyen szó egy rusztikus süteményről vagy egy adag eperlekvárról. Szerezd be a hozzávalókat a termelői piacon, válogass, beszélgess a termesztőkkel, olvass egy jó könyvet, amíg rotyog a gyümölcs a fazékban, vagy egyszerűen oszd meg az élményt a barátaiddal, sőt főzzetek be együtt.

Egy kuckózós téli este igazán hygge
Egy kuckózós téli este igazán hygge

Otthon

Nem véletlen, hogy a dánok lakásai kifogástalanok. Az otthon ugyanis maga a hygge-főhadiszállás, ahol feltöltődhetünk egy hosszú nap után. És hogy mire van szükség ehhez a háborítatlan pihenéshez? Például egy hyggekorgra, vagyis egy kuckózó sarokra, ahol meleg párnák és takarók között elmerülhetsz egy jó könyvben. Persze az sem árt, ha a szobát a kandalló fénye világítja meg, de nem kell aggódnod, ha nincs lehetőséged farönköket égetni a lakásodban, a hangulatos fényhatást gyertyákkal is elérheted. A fények a hygge legfontosabb elemei, a skandinávoknál pedig, ahol ismerik a hosszú, sörét napokat, bizony tudják, hogyan kell bánni a fénnyel. Az egyik helyi folyóirat szerint az őszi és téli hónapokban több mint a lakosság fele majdnem minden nap gyújt gyertyát. A hygge otthonban csak természetes anyagokból készült tárgyakat és bútorokat találsz, legyen az fa, len vagy gyapjú, a lényeg, hogy jó legyen a tapintásuk. A dánok nagyra becsülik a dizájner és a vintage darabokat is, amiket kincsként őrizhetnek, és szép emlékeik fűződnek hozzá: a tervezői vázához, amit az első fizetésükből vettek, a karosszékhez, amire egy bolhapiacon csaptak le, vagy a szekrényhez, amit felmenőiktől örököltek.

Természet

hygge nem csak a négy fal között valósulhat meg. Minden a körülményeken múlik, de a természetben nagy eséllyel lelhetsz arra a bizonyos meghitt, örömteli érzésre. Jó társaságban, messze a stresszforrásoktól és természetesen az elektromos kütyüjeidtől biztosan minőségi kikapcsolódásban lesz részed. Menjetek téli sítúrára, béreljetek erdei házikót egy hétvégére, piknikezzetek egy szép nyári napon, lessétek közösen a hullócsillagokat vagy kertmozizzatok a parkban – és éljétek meg a pillanatot.

Lagom, a svéd mértékletesség

Ugyan a svédek is biztosan szívesen kuckóznak be a tévé elé szombat esténként egy tál pattogatott kukoricával vagy engednek egy szelet torta csábításának, ők a boldogságot a lagomban, vagyis a mértékletességben találták meg. Linnea Dunne Lagom A svéd életstílus, amely kiegyensúlyozottá tesz című könyvében arra próbál rávilágítani, hogy a svédek hogyan találtak rá a boldogságra a mértékletes mindennapokban. „A pazarlással szembeni undorával és a méltányosság melletti kitartásával a lagom a svéd sikerrecept meghatározó összetevője” – írja.

Munka

A svédek számára nagyon fontos a munka és a magánéletük egyensúlya. Egy munkával töltött hét után számukra a pihenés valóban a kikapcsolódásról szól, ilyenkor előkerül egy jó film, némi rágcsálnivaló és a legkényelmesebb melegítőalsó. Az énidőt sem veszik félvállról, előszeretettel vágnak bele valamilyen kreatív projektbe. Persze nem csak az öt szorgos nap után pihennek meg. Kávészünetükkel, a fikával már-már vallásos kapcsolatot ápolnak. Az ebéd mellett minden délelőtt és délután tizenöt perces szünetet tartanak, amikor süteményt falatoznak, kávéznak és beszélgetnek a kollégákkal. De nehogy azt higgyük, hogy ez a rituálé csak arra szolgál, hogy kibújjanak a munka alól – épp ellenkezőleg. Minden feladatukra éppen annyit időt szánnak, amennyi szükséges – se többet, se kevesebbet –, éppen ezért senki sem lepődik meg, ha fél órával a munkaidejük lejárta előtt kisétálnak az irodából. Elkészültek a feladatukkal, tehát a nap hátralevő részét a családjukkal, a barátaikkal tölthetik, hogy aztán másnap reggel újult erővel vághassanak bele a munkába. Nem véletlen, hogy a svéd vállalatok híresen hatékonyak.

A svédek fikával lazítanak munka közben
A svédek fikával lazítanak munka közben

Egészség

A svédek életének fontos részét képezi az egészség, aminek egyik kitétele a testmozgás. A lagom sport elérhető, társasági, rugalmas és egészséges. Fontos, hogy élvezhető legyen, és hogy lehessen a természetben is űzni. Kihasználják az évszakok nyújtotta lehetőségeket: nyáron úsznak, télen síelnek, szánkóznak vagy hógolyóznak. Minden alkalmat megragadnak a mozgásra, ezért az autó és a busz helyett sokkal szívesebben választják a gyalogos vagy biciklis közlekedést, így dönthetnek a legzöldebb útvonal mellett, vagy akár újakat is felfedezhetnek.

Környezetvédelem

A svéd háztartási hulladék mindössze egy százaléka kerül lerakóhelyre, a többit feldolgozzák és energiatermelésre használják. Az általuk felhasznált energia ötvenkét százaléka megújuló forrásokból származik. Az alumínium italosdobozok kilencven százalékát újrahasznosítják – kétségtelen, hogy a fenntartható élet és a környezet megóvása szívügyük. Svédország ráeszmélt arra, hogy földünknek milyen nagy szüksége van a segítségünkre. Köteleződj el te is az ökoszemlélet mellett. Gyűjtsd szelektíven a szemetet; ha van rá lehetőséged, komposztálj. Használd a már meglévő dolgaidat, és ne vegyél semmi olyat, amire nincs szükséged. Vásárolj second hand ruhákat vagy bútorokat. Mondj nemet a műanyagra, és ha van alternatívád, hagyd otthon a kocsidat. Ezekkel az apró dolgokkal rengeteget tehetsz a környezetedért.

Sisu, a finn szívósság

A finnek sem születtek kegyesebb éghajlatra, mint skandináv szomszédaik. Télen farkasordító hideg van – 1999 januárjában rekordhideget, mínusz 51,5 fokot mértek egy Kittilä nevű településen –, és bizony, ilyenkor a napot sem látják sokat. Nem sopánkodnak azért, mert még nem találták fel a technikát, amivel számukra előnyös irányba forgathatnák a Földet, inkább elfogadták a körülményeket, megtanultak alkalmazkodni, és éppen ezeknek a körülményeknek a hatására alakult ki bennük a sisu, vagyis az a szívósság, amellyel az élet minden nehézségével könnyebben tudnak megbirkózni. Joanna Nylund Sisu – Pozitív életszemlélet finn módra című könyve arra világít rá, hogy egy kis keménység a mindennapok küzdelmeiben is nagy segítségükre lehet.

Kihívások

„A sisu nem az a fajta állóképesség, amelynek köszönhetően valaki képes fölszaladni egy hegyre, hanem állhatatosság, amellyel egyik lábunkat a másik elé tesszük” – írja Nylund. A második világháborúban, az ún. téli háború során a finnek a többszörös szovjet túlerővel is fel tudták venni a harcot, mert tudták, hogyan alkalmazkodhatnak a kegyetlen időjárási viszonyokhoz, és hogy hogyan fordíthatják hasznukra a táj adottságait. A mindennapokban szerencsére nekünk nem kell ilyen küzdelmek elé állnunk, de mindannyiunknak megvannak a maga harcai, legyen szó egy állásinterjúról vagy egy szerettünk elvesztéséről. Ezekben a helyzeteken a sisu segíthet túljutni, vagyis a hit, hogy képesek vagyunk rá.

Joanna Nylund szerint a kihívásokkal úgy nézhetsz szembe a legmagabiztosabban, ha minél jobban felkészülsz – tanulj a vizsgádra, eddz a versenyre –, ha nem feledkezel el magadról, megtanulsz lazítani, és ha megtalálod a belső középpontodat, amiben különféle meditációk lehetnek a segítségedre. Legyél tisztában azzal is, hogy a sisu nem azt a keménységet jelenti, ami mellett nincs szükséged mások segítségére. Tanulj meg csapatban működni, segíts, ha tudsz, de fogadd el te is a segítséget. Eddzed magad a nehézségekhez, irány a vadon, küzdj meg az elemekkel: kempingezz, túrázz, tölts egy hétvégét egy erdei kunyhóban, vagy próbáld ki a gyűjtögetés örömét.

Kommunikáció

A sisu egy olyan erény, ami a kommunikációs problémákat is segít áthidalni. Hasznodra lehet egy tárgyaláson, a párkapcsolatban vagy akár a mindennapokban. A finnek csak akkor beszélnek, ha tényleg van mondanivalójuk, és akkor sem kertelnek, egyenesek és őszinték. A hygge beszélgetésekhez hasonlóan itt sincs helye a hencegésnek, és mindenki érvényesülhet. Nylund azt tanácsolja, hogy ha szeretnéd magadévá tenni a sisut a kommunikációban, tanuld meg meghallgatni a másikat, mindig legyél őszinte, ne drámázz és soha ne támadj.

Gyereknevelés

A finnek nem óvják túl a gyerekeiket, inkább arra bátorítják őket, hogy játsszanak a szabadban, fedezzék fel a természetet. Az időjárásnak megfelelően öltöztetik az apróságokat, ezért könnyen megszeretik a különböző évszakokat, és nem tántoríthatja el őket egy kis hideg a hógolyózástól. A szülők tudják, hogy ahhoz, hogy megtalálhassák magukban a sisut, szükségük van – észszerű kereteken belül – a szabadságra. Ha szeretnéd, hogy a gyerkőcöd könnyebben megbirkózzon a rá váró nehézségekkel, segíts neki, hogy megtalálja az élvezetet a kényelmetlenségben, buzdítsd arra, hogy beszálljon a házimunkába, tanítsd meg neki, hogyan tudja elfogadni a hibáit, hogy ne adjon fel semmit és dicsérd reálisan. A finnek számára a világhírű iskolarendszer is megkönnyíti a gyereknevelést, az országban ugyanis minden iskola egyenlő, a tanári pálya vonzó, a tanárok pedig belevihetik az egyéniségüket a tanításba, meg is fizetik a munkájukat. Úgy gondolják, hogy a jó oktatás mindenkit megillet: egy csoporton belül segítenek felzárkózni a gyengébbeknek, az erősebbeket pedig új kihívások elé állítják.

A finnek a természet felfedezésére bátorítják a gyerkőcöket
A finnek a természet felfedezésére bátorítják a gyerkőcöket

Létezik-e a globális boldogság?

A hygge, a lagom és a sisu olyan szemléletek vagy fejleszthető tulajdonságok, melyek segítenek a boldogság elérésében, a kialakulásukban pedig olyan tényezők játszottak szerepet, amik nemhogy megkönnyítették a mindennapokat, hanem sokkal inkább kihívást jelentettek. A boldogság tehát nem csak isteni áldásként hullik alá az égből a szerencsések ölébe – meg kell érte dolgozni. A dánok, a svédek és a finnek példái pedig segíthetnek abban, hogy a magadévá tedd ennek a mikéntjét. A világ bármely részén tarthatsz egy hygge összejövetelt, élhetsz lagom módon vagy nekiszaladhatsz egy nehéz feladatnak sisuval a lelkedben. Meik Wiking boldogságkutató Lykke – A boldogság nyomában című könyvében azt a hat tényezőt vizsgálta – összetartozás, pénz, egészség, szabadság, bizalom és jóság –, amelyek nagyban befolyásolják a boldogságunkat, akárhol is éljünk, és nemzetközi példákat keresett arra, hogyan alakíthatjuk úgy ezeket, hogy a legtöbb örömöt okozzák számunkra.

A koppenhágai Boldogságkutató Intézet felmérései alapján arra jutott, hogy a világ legelégedettebb országaiban a legerősebb a közösségtudat, és hogy a legboldogabb emberek mindig számíthatnak valakire a bajban. A dánok rengeteg időt töltenek a szeretteikkel, talán nem véletlen, hogy a legboldogabb nemzetek élén állnak.

A minőségi kapcsolatok fontos szerepet játszanak a boldogságunkban
A minőségi kapcsolatok fontos szerepet játszanak a boldogságunkban

Tény, hogy a pénz nem boldogít, de a hiánya olyan kihívásokkal jár együtt, amelyek mellett a boldogságért bizony meg kell küzdeni, viszont az is biztos, hogy a taposómalomban, a magas elvárásaink mellett nehezen tudjuk jól érezni magunkat. Bár az ambiciózus emberek könnyebben jutnak előre a ranglétrán, valószínűleg kevesebb örömük van az életben, hiszen mihelyst elértek egy célt, máris ott a következő. Ahhoz, hogy jól érezd magad, nem szükséges milliomosnak lenned, de ehhez tudnod kell, hogy a jólét és a gazdagság nem ugyanaz. Keresd az örömöt az élményekben – és ne a tárgyakban –, rengeteg olcsó vagy ingyenes szórakozási lehetőség létezik: olvass, kirándulj, sportolj, töltsd az időt a barátaiddal.

A boldogság fél egészség – tartja a mondás –, de fordítva is igaz: az egészség is lehet fél boldogság, vagy – Meik Wiking nyomán – ez esetben egyhatod. Szóval irány a természet: fuss, biciklizz vagy túrázz, eddzed az immunrendszered, töltődj fel egy tóparton vagy a fák között. Kövesd a japánok példáját, és vegyél egy „erdőfürdőt”. A szabadság megteremtése talán az egyik legnehezebb feladat a rohanó világunkban, de – talán egy kis sisuval – nem kivitelezhetetlen. Szívesebben dolgoznál inkább a Bahamákon? A digitális nomádoknak sem egyszerű ugyan az életük, de arra biztosan nem panaszkodhatnak, hogy sokat kell az irodában ülniük. Derítsd ki, hogy számodra mit jelent a szabadság, és tűzd ki, hogy megteremted.

Magunktól talán nem is gondolnánk arra, hogy milyen nagy szerepe lehet a bizalomnak a boldogságunkban. Koppenhágában bevett szokás a babakocsiban alvó gyerkőcöket az utcán hagyni, amíg a szülők megisznak egy kávét. Gondolj bele, hogy milyen felszabadító érzés lehet egy olyan országban élni, ahol biztos lehetsz benne, hogy nem esik baja a gyerekednek. Segíts egy olyan generáció felnevelésében, ahol az emberek empatikusan fordulnak egymáshoz, légy te is megértő és jóindulatú.

Találkoztál már igazán jó emberrel, aki esetleg még segített is rajtad? Képzeld el, hogy milyen csodálatos lehet egy ilyen ember bőrében élni! Miért ne próbálhatnád ki? Próbáld ki magad az önkéntes munkában, vagy egyszerűen segíts ott, ahol tudsz. A legapróbb gesztusok is számítanak: add át a helyed az idős néninek a buszon, lapátolj havat a szomszédoddal a garázsfelhajtójáról, mosolyogj idegenekre. A jóság nyelve nemzetközi – mindenki érti.

Forrás: https://divany.hu/

Leave a Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..