Flyerz Magazin - MINDENHOL OTT VAGYUNK!
EgyébFlyerz SelectionKULTÚRAPROGRAMAJÁNLÓTrend & Beauty

Mit ér a művészet – A kegyelmesasszony portréja

3

Igazi, kacagtató komédiát állított színpadra az Újszínház. Tersányszky Józsi Jenő vígjátéka azonban úgy szórakoztat, hogy közben egy nagyon is komoly kérdésre keresi a választ: mit ér valójában a művészet? Csiszár Imre a darabot egy Magyarországon kevésbé ismert műfajban, a vaudeville eszközeit használva rendezte meg.

A történet középpontjában egy bohém festőművész áll, a karakter választás pedig nem csupán a véletlen műve: a szerző, Tersánszky Józsi Jenő ifjú éveiben maga is megpróbálkozott a festészettel, mielőtt az írói pályát választotta. A pergő események további főszereplői természetesen a nők, akik valamiképpen kapcsolatban állnak a festővel.

Egyikük Olga, a képkereskedő lánya, a másik pedig a kétes múltú, számító Lola. Hogy mi a közös kettőjük érdeklődésében? Természetesen a férfi: a rendkívül tehetséges, de elszegényedett festő. Az ő felesége Lola, aki minden pénzétől megszabadítja a művészt és arra ösztökéli, tálentumát váltsa a jól fizető giccsfestésre. Olga pedig rajongva szerelmes a meg nem értett festő-zsenibe és minden erejével azon mesterkedik, hogy a piktor alkotásai értő és fizetőképes közönségre találjanak. A bonyodalom csak fokozódik, amikor Lolára szemet vet a gazdag és előkelő kegyelmes úr, aki azonban már jegyben jár egy rangban hozzá illő bárókisasszonnyal…

Ez a szerelmi sokszög természetesen számtalan komikus helyzetet szül, melyek az  aprólékosan kidolgozott, elrajzolt karaktereknek köszönhetően egyszerre kacagtatnak és elgondolkodtatnak. A sok mulatságos konfliktus közepette pedig felmerül a kérdés: meg lehet-e élni a színvonalas művészetből vagy csak az értéktelen tucatáru a kelendő.

A kegyelmesasszony portréja egy könnyed, franciás vígjáték nagyon is magyar jellegzetességekkel röpíti a közönséget a 20-30-as évek világába a némafilmek burleszk elemeivel.

Csiszár Imre rendezésében egy hazánkban szokatlan stílus, a vaudeville eszközeit használta fel ahhoz, hogy a múlt századi történet a mai kor közönségéhez is közel álljon. Az eredetileg olasz és francia vásári komédiából kialakult műfaj sajátossága, hogy a dialógusokat táncos, énekes és pantomimes elemekkel ötvözi. A végeredmény a némafilmek hangulatát idézi, melyre ráerősít a szélesvásznú mozit megjelenítő, fekete keretbe foglalt színpadkép.

A vaudeville stílus jegyében rendkívül fontos szerep jut a mozgásnak, amit gyakran táncos elemek szőnek át. Itt érdemes kiemelni a visszajátszás jelenetet, melynek során a korábban lezajlott eseményeket zongorával kísért némajáték keretében újra bemutatják.

A végeredmény összességében egy valóban látványos, szórakoztató és mégis elgondolkodtató, összművészeti produkció lett.

A darab hamar a közönség kedvence lett, így nem véletlen, hogy az Újszínház ezt az előadást választotta a szilveszteri favoritnak. Immár hagyomány, hogy a teátrum a legnépszerűbb színdarabbal búcsúztatja az óévet, és tekinettel az ünnepi hangulatra, meglepetéssel is kedveskedik azoknak, aki ezen a napon ellátogatnak a színházba. Így idén december 31-én délután 15:00 órakor és este 19:00 órakor is A kegyelmesasszony portréja lesz látható az Újszínház színpadán, a hagyományos ünnepi meglepetéssel.

Aki igazi színházi csemegére vágyik, annak mindenképpen érdemes megnéznie az előadást, amely visszaidézi Tersánszky Józsi Jenő alakját, miközben tökéletesen megfelel a mai néző elvárásainak is.

Leave a Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..