Flyerz Magazin - MINDENHOL OTT VAGYUNK!
KULTÚRAPROGRAMAJÁNLÓ

Muzsikaszó és poroltó

nemélhetek2

Móricz Zsigmond klasszikus darabjának szereplőit első feleségéről és annak rokonairól mintázta. A nem élhetek muzsikaszó nélkül látszólag egyszerű és örök konfliktusra épül: férj és feleség cívódása, amibe természetesen az egész pereputty beleártja magát. A nagyszerűen felépített karaktereknek van egy közös vonása:  senki nem enged a maga igazából. Akkor sem, ha a világ összedőlni készül. Pedig az Újszínházban a díszletfalak már görbén meredeznek, a káosz már a küszöbön áll. Bodolay Géza rendezése nagyszerűen érzékelteti a megalkuvásra képtelen kisember komikus létét.

Móricz Zsigmond egyik legismertebb klasszikus művét egészen szokatlan szemszögből állította színpadra az Újszínházban Bodolay Géza rendező.

Az elsődleges konfliktus oka a ifjú házasok között a szűnni nem akaró dáridó. A családi birtokon csak úgy nyüzsögnek a vendégek, végeláthatatlanul folyik a tivornya, miközben az éléskamra lassan teljesen üressé válik.  A szenvedélyes és duhaj férj, Balázs épp a  vagyont érő borjút készül levágni a lerészegedett társaság kedvéért. Ezt azonban már igazán nem engedheti Pólika, a fiatal feleség. A nagybirtokos azért sem hagyja magát, még rátesz egy lapáttal és flörtbe kezd az egyik meghívott szépasszonnyal. Persze a feleség sem enged, felkerekedik és meg sem áll nagynénjei házáig. A rokonok pedig nem fogynak ki a jó tanácsokból, mindenki hajtja a magáét. Csak Biri, a bakfis rokonlány képes kívülről szemlélni a makacs családtagok kicsinyes természetét, a szemébe nevet mindenkinek, az egész világnak.

A regényből annak idején maga Móricz készített színpadi változatot. A szereplőket első feleségéről és annak famíliájáról mintázta, a karakterrajzok tökéletesen megmutatják a csökönyös ember esendőségét.

A rendező, Bodolay Géza a makacsul kicsinyes emberi természet örök problémáját azzal jelzi, hogy a jelenbe helyezte át a történetét. Nem csak a jelmezek és a díszletek jelzik ezt, hanem a választott dalok is. Így lehet, hogy a magyar nóták mellett – melyeket ifj. Farkas Sándor kísér hegedűn – remekül megfér a Bécsi munkásinduló és a Sex Pistols nevű punk zenekar szerzeménye is.

A nyíri birtok díszlete egészen figyelemreméltó és meghökkentő: a látomásszerű képek sorozatát Mira János tervezte. Egyetlen egyenes fal sincsen, jelezvén, hogy az egész világ éppen összedőlni készül. A dülöngélő díszletek között botorkálnak a megittasodott vendégek és a birtok ura. Egyedül az ara marad kívülálló, mozdulatai határozottak, precízek, ellenpontozva a többiek kába tántorgását.

A szereposztás telitalálat lett: a heves férjet Jánosi Dávid, az önérzetes asszonykát Nemes Wanda játssza. A két művész a magánéletben is házas, ez a köztük lévő kapcsolat mindenképpen hozzátesz, hitelesebbé teszi kettejük játékát. A kihívó végzet asszonyát a gyönyörű Gregor Bernadett alakítja, aki tűzvörös szűk ruhájában maga a megtestesült csábítás.

A kotnyeles nagynénik szerepében Császár Angela, Esztergályos Cecília és Tordai Teri látható. Hármuk közös jeleneteit a nagyszerű művészek egyénisége teszi ritmusossá, pergővé és minden egyes alkalommal megismételhetetlen pillanatokkal jutalmazza a nézőt.

A fiatal rokon kislányt Orosz Csenge formálja meg, akinek lényéből árad az ifjúság szertelen őszintesége.

Az Újszínház darabja Bodolay Géza rendezésében mindenképpen figyelemreméltó előadás. A Móricz által nagyszerűen megjelenített klasszikus és örök konfliktus az összetett és gondolatébresztő rendezői koncepciónak köszönhetően egészen különleges színházi élményt garantál. Van a darabban jó adag cinizmus, irónia, keserédes szerelem, tehát egy biztos, az előadás után a nagyérdemű biztosan nem távozik érzelmek nélkül.

Leave a Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..