BUDAPEST Kiemelt MAGAZIN PROGRAMAJÁNLÓ

Olvadó jövőnk – Az Északi- és Déli-sarkvidék törékeny jelene

Erka
Írta Erka

Kércz Tibor és Komáromi Csaba fotókiállítása a Magyar Természettudományi Múzeumban

Földünk és az emberiség egyik legégetőbb, legfontosabb feladata a klímaváltozás mértékének csökkentése. Naponta szembesülünk a hírekben a kibillentett természet válaszreakcióival, melyek világszerte különböző formákban jelentkeznek.  A levegő és a tengerek hőmérsékletének emelkedése a sarkvidékeket sújtja a leglátványosabban. Az Északi-sarkvidéken 2010 óta a jég vastagsága 42 százalékkal csökkent, e térség átlaghőmérséklete kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a világ más részein. Az olvadó jég és talaj egyre több megkötött szén-dioxidot és metánt bocsájt a levegőbe, ezzel is fokozva az üvegházhatást. A sarkvidékek ökoszisztémája rendkívül érzékeny az ilyen változásokra, az itt zajló folyamatok bolygónk egészére hatnak.

Fotó: Kércz Tibor

Kércz Tibor és Komáromi Csaba elhivatott magyar természetfotósként felelősségének érzi e távoli vidékek törékeny szépségének bemutatását. A két fotós arktiszi és az antarktiszi útjain több tízezer természetfotót készített. Önerőből kivitelezett három sarkvidéki expedíciójuk anyagából készült, félszáz képből álló válogatás a Magyar Természettudományi Múzeumban a Föld Napja alkalmából 2018. április 20-án tárul a nagyközönség elé.

Fotók: Kércz Tibor

A fotók közel hozzák a sarkvidék érintetlen, mégis az ember globális jelenlétének jegyeit magán viselő tájait és élőlényeit, többek közt az Adélie-pingvint is.

Az Adélie-pingvin (Pygoscelis adeliae) az Antarktisz partvidékjén élő madárfaj. Fekete feje és háta, fehér hasa, valamint narancspiros lábai „mesebeli pingvinkülsőt” kölcsönöznek neki.
A rozmárhoz hasonlóan társas életmódú faj, csapatosan fészkel és táplálkozik, ám rendkívül agresszívan lép fel a fészkét bolygató más pingvinfajokkal szemben.
Évente mintegy 13 ezer kilométert vándorol költőtelepe és telelőhelye között. Fészkelőhelyét kora tavasszal, október-novemberben foglalja el. A költési időszakban a hímek és a nőstények felváltva költenek és járnak élelem után. Leginkább világítórákokkal táplálkozik. Korábban a halak foglalták el a legelőkelőbb helyet az étrendjében, de a rákokat fogyasztó versenytársak – az antarktiszi medvefóka és a sziláscetek – megritkulásával, és emiatt a világítórákok egyedszámának növekedésével étrendje megváltozott: ma már a halaknál könnyebben megszerezhető rákokat részesíti előnyben.

Fotó: Kércz Tibor

Olvadó jövőnk – tematikus programsorozat

A kiállítás mellett a klímaváltozás témáját körüljáró programsorozattal célunk, hogy a jelenséggel kapcsolatos problémákat különböző formákban, érthetően és elgondolkodtatóan artikuláljuk. A téma köré épülő programoknak ezért éppúgy eleme egy „jeges” élményprogram a Múzeumok Éjszakáján, mint a sarkvidékek változó ökoszisztémáját megörökítő fotókiállítás, a gyerekeknek készülő múzeumpedagógiai foglalkozás vagy a téma szakértők általi bemutatása, előadássorozat keretében.

Fotó: Komáromi Csaba

 

kiemelt kép: Komáromi Csaba

Hozzászólás írása