Kiemelt LIFEHACK MAGAZIN NAGYVILÁG PROGRAMAJÁNLÓ VÉLEMÉNY

Őszintén: fájdalmas a lézeres látásjavítás?

A lézeres szemműtétekkel kapcsolatos egyik leggyakoribb félelem a fájdalomról szól. Érzek majd valamilyen kellemetlenséget közben? És közvetlenül utána? Mennyire fájdalmas a gyógyulási folyamat? Kell-e fájdalomcsillapítót szednem? És ha igen, akkor meddig? A leggyakrabban ezeket a kérdéseket teszik fel maguknak a lézeres szemműtétek előtt a páciensek. De miért is tartunk annyira a szemet érintő műtéttől? És mit érzünk belőle ténylegesen? Eláruljuk!

A szemünkre másképp gondolunk Az aggodalom érthető, de nem azért, mintha a lézeres látásjavítás olyan rendkívül fájdalmas
szemészeti beavatkozás lenne. (Rögtön leszögezzük: egyáltalán nem az, sőt, a szaruhártya állományában végzett, lebenyképzéses eljárások a műtétet követően sem járnak kellemetlenséggel.) A háttérben sokkal inkább az áll, hogy a szem mégiscsak „más”, mint a többi szervünk. Szemünk, közelebbről a szemgolyó látszólagos védtelenségének a tudata az, ami még a legmagabiztosabb páciensben is okoz némi borzongást, ellenérzést. Annak gondolata, hogy nyitott szemmel fekszünk a műtőasztalon és meredten nézzük a felénk közeledő lézersugarat, ijesztőnek tűnhet. A félelmeinkkel függ össze az is, hogy bár maga a kezelés mindössze fél-másfél percig tart, van, aki ennél sokkal hosszabbnak érzi. Tegyük hozzá: a valóságban egy kényelmes, fejtartós ágyra kell feküdni és fényes pontokon kívül nem sokat érzékelünk a lézerből. (Ha valaki magától a fájdalomtól retteg, az nem a szemhez kötődő érzésekkel áll összefüggésben. Az úgynevezett algofóbia, a fájdalomtól való túlzott szorongás ingoványos terület még az orvosok számára is. Részben azért, mert a fájdalom szerepe életünkben igen összetett. A fájdalom nem teljesen haszontalan, nagyon is fontos jelzés arról, hogy szervezetünkben valami nincs rendben, felismerésén olykor az életünk múlhat. Szóval, ha a fájdalomérzet hiányzik – merthogy ez is előfordul, ez az analgézia, az talán még veszélyesebb.)

A kép, ami sokak „retinájába beleégett”

Az emberi szem sérülékenysége egy híres művészeti alkotásban különösen sokkolóan jelenik meg. Luis Buñuel és Salvador Dali Andalúziai kutya című 1929-ben készült szürrealista kisfilmjéről van szó, melynek első snittjében konkrétan egy emberi szem
kettévágását látjuk. A Dali által játszott férfi előbb megfen egy borotvát, átmegy a szomszédos szobába, majd közvetlen közelről nézhetjük, ahogy felvágja egy nő bal szemgolyóját. A jelenet realisztikussága (már, ha nem hunyjuk be rögtön a szemünket és meg tudjuk nézni ezt a pár pillanatot) rendkívül felkavaró, az sem számít, hogy tudjuk, filmes trükk az egész, egy borjú szemét használták a felvételhez. Buñuel és Dali bevallottan nem sokat töprengtek a forgatókönyvön, a céljuk az volt, hogy olyan képeket dolgozzanak fel, melyek teljesen irracionális alapon az eszükbe jutnak. De vajon véletlen, hogy pont a szemünkkel kapcsolatos félelmekre tapintottak rá?

A baj az, hogy nem tudjuk becsukni a szemünket

Ha valami olyasmit tapasztalunk, amivel „nem tudunk szembenézni”, önkéntelenül eltakarjuk, becsukjuk a szemünket. Azt reméljük titkon, hogy ilyenkor maga a probléma is megszűnik létezni, legalább arra a kis időre. Ez talán arra a gyermekkori meggyőződésünkre vezethető vissza, hogy ha becsukjuk a szemünket, mi magunk is láthatatlanná válunk. A Cambridge-i Egyetem kutatói 3-4 éves gyermekekkel végzett játékos tesztek segítségével is demonstrálták , hogy a szem befogása, majd az ehhez társított láthatatlanság érzése egyfajta önvédelem lehet a kicsik számára. Nos, a lézeres szemműtétnél ez a „taktika” aligha válna be. Egyszerűen nem csukhatjuk be a szemünket, mert nyitott szem szükséges ahhoz, hogy a lézer elérje a szaruhártyát és a szem egyéni optikai hibájától függően megváltoztassa annak alakját. Mi az Optimum Látásjavító Lézerközpontnál minden hozzánk fordulót arra biztatunk, legyen nyitott, ha lézeres látásjavításról van szó, és bátran nézzen szembe a várható kellemetlenségekkel (pláne, hogy nem is lesz sok). Aki tájékozott és ennélfogva nyugodt, sokkal hamarabb lép a gyógyulás útjára. Felméréseink szerint a pácienseink 97%-a úgy hagyja el intézetünket a vizsgálatot követően, hogy úgy érezte, minden lényeges kérdést (köztük a várható fájdalmakat) is sikerült tisztáznia ottléte alatt.

A szemidegek és az alkalmazott helyi érzéstelenítés

Szemünk esetleges fájdalmát a szaruhártyán található idegek segítségével észleljük. Igen, elvileg épp ott, ahol a lézer is jár a látásjavító műtét közben – különösen, ha felszíni kezelésről van szó. Ezek az idegek fogják fel a beérkező ingereket és továbbítják a központi idegrendszer, az agy felé, ahol a fájdalom valójában megszületik. A teljes fájdalommentességről fájdalomcsillapító szemcseppekkel gondoskodunk. A szemészeti aneszteziológia komoly múltra visszatekintő terület, ahol az elmúlt években
(köszönhetően főleg a lézeres eljárásoknak) a helyi érzéstelenítés került középpontba. Az alkalmazott hatóanyagok gyorsan felszívódnak, a kívánt ideig maradéktalanul biztosítják az érzéstelenítést és nem kell számolni komoly mellékhatásokkal. Tudjuk, hogy van, aki magától a cseppentéstől tart, de rutinos szakembereink a cseppentést is szinte észrevétlenné teszik. Biztos, ami biztos, egy enyhe nyugtatót is adunk pácienseinknek, ami szintén segít ellazulni, biztosítja a kellő komfortérzetet. Maga a beavatkozás tehát, amikor a lézer elvégzi a szaruhártyán a szükséges változtatást, teljesen fájdalommentes. A fájdalomcsillapító
cseppek hatása azonban órákon belül elmúlik. Az ezt követő gyógyulási szakasz az, ami kisebb-nagyobb érzékenységgel járhat. Minél modernebb egy lézeres látásjavító eljárás, annál kevesebb az utólagos kényelmetlenség. A lézeres látásjavítás fejlődését épp az motiválta, hogy olyan lézereket fejlesszenek, melyek minimális megterhelést jelentenek a szemnek.

A lebenyképzéses eljárástípusoknál nem jelentkezik fájdalom

A lebenyes eljárások (FEMTOLASIK – intralasik vagy femto) a felszín alatt, a szaruhártya állományában zajlanak. Ezért sem a beavatkozás alatt, és főleg, utána sem jelentkezik fájdalom. A lézer (a klasszikus eljárásnál a mikrokeratom nevű speciális eszköz) egy kerek védőlebenyt alakít ki a szaruhártya felszínén, majd itt végzi el az átalakítást, elpárologtatva a szükséges szövetmennyiséget. A lebenyképzéses eljárás fájdalommentességének titka, hogy a műtéti területen már nincs fájdalomra érzékeny idegvégződés, így utólagos kellemetlenségtől sem kell tartani. Már másnap munkába lehet állni, autót lehet vezetni, fájdalomra egyáltalán nem kell számítani, a látásjavulás gyors. Nem véletlen, hogy ezt az eljárást választják a legtöbben, Amerikában a lézeres látásjavító műtétek 90%-a lebenyképzéses. Akinek alacsonyabb a fájdalomtűrő képessége, vagy nincs ideje a műtét után pihenni, azt javasoljuk, ha teheti, inkább emellett döntsön.

A felszíni kezelések a gyógyulási időszakban fájdalommal járhatnak

A több, mint 30 éves múltra visszatekintő felszíni eljárásoknál a gyógyulási folyamat lassúbb és a műtét után apróbb kellemetlenségekkel lehet számolni. A felszíni eljárások esetében előbb a szaruhártya hámrétegének eltávolítására kerül sor valamilyen módszerrel. LASEK (Laser Assisted Sub-Epithelial Keratomileusis) kezelésnél a hámréteget alkohollal lazítjuk
fel, az Epi-LASIK-nál egy epi-szeparátor nevű eszközzel választjuk le a szaruhártya hámrétegét, végül a PRK (Photo Refraktív Keratektomia), a legrégebbi lézeres eljárás esetében a szaruhártya hámrétegét mechanikusan távolítjuk el. A fájdalom fő oka, hogy az említett érzékeny idegvégződések itt, a szaruhártya hámjában találhatóak. Mit takar pontosan a „kellemetlenség”? Fájdalom, kezdetben homályosabb látás, enyhe idegentest-érzés, fényérzékenység, könnyezés, égő érzés fordulhat elő. Értelemszerűen a műtét során itt is helyi érzéstelenítő cseppet alkalmazunk, ezért a beavatkozás nem fájdalmas, bár enyhe kellemetlen érzés előfordulhat. Az érintett hámréteg a kezelést követően szépen, fokozatosan regenerálódik, de 7-10 napig ajánlott a pihenés. A felszíni kezeléseket épp ezért azoknak ajánljuk, akiknek nem jelent gondot a lassabb lábadozás.

A beavatkozás utáni fájdalom

Bizonyos mértékű fájdalom tehát, főleg a felszíni eljárások után nem tekinthető kórosnak. Igaz, szenvedni akkor sem kell tőle, jó előre javasolni fogunk szájon át szedhető fájdalomcsillapítót. Ha a műtét után váratlan fájdalom jelentkezik, emellett látásélessége, látása hirtelen romlik, erős fényérzékenység alakul ki, ajánlott azonnal segítséget kérni tőlünk. Szerencsére ennek előfordulására igen csekély az esély, több tízezer vizsgálat és kezelés tapasztalata alapján állíthatjuk, hogy a lézeres látásjavítás biztonságos eljárás. A kockázat legfeljebb a várható látásjavulás mértékével függ össze. A kezelések kevesebb, mint 1%-ában a szervezet egyéni reakciója folytán a tervezett és a műtét utáni dioptriaváltozás eltér egymástól. Az ilyen esetekre intézetünkben garancia vonatkozik, és egy térítésmentes második, korrigáló műtétet vállalunk.

Hozzászólás írása