Motorsport SPORT

Side by side – Az ördög hintója 170 ló mögé kötve

Motorsport, off road/terep ág. Van, aki utálja, még többen szeretik, de egy biztos: mindenkinek van róla véleménye. Hazánk az a hely, ahol valamiért mégsem igazán fedezték fel maguknak még a terepralit a benzingőzzel beoltott fanatikusok. Ám a változás szelét már a tarkónkon érezzük, ezt pedig leginkább az úgynevezett SIDE BY SIDE dögök generálják.

Relatív kis súly, pokoli erő, félelmetes gyorsulás – cserébe bárki számára elérhető ár és olcsó üzembentartás jár a nyilvánvaló élvezet mellé. És egy üzletben készen megvásárolható homológ versenyautó, amellyel akár rögtön rajthoz is állhat az emberfia egy tereprali futamon. Legegyszerűbben talán így lehetne leírni a side by side buggy-k filozófiáját.

De minek vesz valaki buggy-t? És valóban költséghatékony? Tényleg ezek a „szekerek” menthetik meg a magyar terepralit?  Eme kérdések kibogozásában a HunGarian Baja világkupafutam legjobb magyar pilótáját hívtuk segítségül:

„Sokáig quadoztam, kisebb sorozatokban három bajnoki címet is szereztem, de elkezdtem többre vágyni. Édesapámnak és nekem is nagyon megtetszett a Hungarian Quad Challange-ben versenyző Karai Józsefék buggy-ja, így beszereztünk egy Polaris RZR-t, amit később Can-Am-ra cseréltünk.” – meséli Gyimóti Péter, hogyan is szeretett bele ezekbe a masinákba.

„A mi verdánk a kipufogót leszámítva teljesen gyári, 720 kilogramm, 172 lóerő – tehát iszonyatosan kedvező a súlyelosztása. 4.4 másodperc alatt gyorsul 100 km/h-ra, és bár a végsebessége nem egetrengető, cserébe hatalmas rugóúttal megáldott kis szerkezet ez, ami jóformán mindenen keresztülmegy. És ez a terepraliban nem hátrány!” – meséli viccesen Can-Am-je specifikációját a HunGarian Baja-n abszolút újonc létére is a legjobb magyarként (!!) záró Péter.

Amint a bevezetőben már elhangzott, még nem tömegsport a tereprali, de a side by side-ok térnyerésével ez könnyedén változhat: „Az élvezet mellett a többi versenyjárműhöz mért olcsóságát szeretem a leginkább. Ez a technika már 6.5-7 millió forintból beszerezhető, és ha megsérül/tönkremegy rajta valami, az nem viszi csődbe a háztartást.” – világít rá Peti a népszerűség egyik fő okára. „Alapjában véve egy nagyon masszív és jóértelemben vett igénytelen szerkezetről van szó, aminek gyakorlatilag nincs gyenge pontja. A nyitott karosszériának pedig külön bája van, száraz körülmények között iszonyatos feeling vele menni! Sok ismerősöm van, aki már rendelkezik hasonló géppel, őket is próbáljuk csábítgatni a versenyzés világa felé, mert nagy mezőnyben az igazi versenyezni.”

A side by side-nak mint sorozatnak külföldön már komoly hagyományai vannak. A kategória a tereprali világkupán és a Dakar Rally-n is rendszeres vendég – utóbbin egyelőre még magyarok nélkül. Tehát adja magát a kérdés: mi kell ahhoz, hogy egy magyar páros, akár Gyimóti Péter és navigátora, Demeter János eljussanak a terepsport csúcsát jelentő elitbe?

„Érzésem szerint Kovács Györgyék vagy Szabó Gergőék már most képesek lennének kimagasló teljesítményre. Ha nincs a balesetük vagy egyéb más problémájuk, simán dobogón végeztek volna a hazai világkupán. Összességében magunkra és mindenki másra is levetítve három dolog kellene egy nagy nemzetközi dobáshoz: rengeteg gyakorlás, sok-sok megtett kilométerrel, nagyon komoly szervízháttér, na meg egy jó támogató…”

Szóval, Kedves szponzorok! Ha ezt most olvassátok, ragadjátok meg a lehetőséget, támogassátok a ma még nem létező első magyar Dakaros side by side csapatot, aknázzátok ki a dologban rejlő marketing-aranybányát! 😉

 

Fotó: Gyimóti Péter / Háfra Zsolt

Hozzászólás írása