MAGAZIN

Tanulás, alvás közben?

Hege
Írta Hege

 

Tanulás, alvás közben?

Tényleg érdemes aludni egyet a tanultakra, mert agyunk alvás közben meglepő memóriatrükkökkel segíti az emlékek rögzülését?

A Cerebral Cortex by the Swiss National Science Foundation tudományos folyóiratban publikált kutatási eredmények szerint az idegen nyelv tanulását részben segítheti az, ha alvás közben magnóról hallgatjuk az ismeretlen szavakat.

Az említett kutatás során 60 német diákot kértek fel arra, hogy az esti lefekvés előtt kezdjenek számukra addig ismeretlen holland szavakat memorizálni. Ezek után több csoportra osztották őket: az egyik kontrollcsoportot elküldték aludni, míg egy másik a mély alvási szakaszban magnóról újra hallotta a korábban rögzíteni próbált szavakat. A hármas számú csoport egyszerűen csak aludt, a kevésbé szerencséseket viszont ébren tanultatták tovább. A kutatók minden egyes diákot kikérdeztek hajnali kettőkor a tanultakról, így kiderülhetett, mennyire volt hatásos az alvás közbeni magnóhallgatás a magolással szemben.

16926

Tanulás, alvás közben

A kutatás az alábbi feltevést vizsgálta: 

Az alvás közbeni tanulás elméletének hátterében egy, az elmúlt évtizedben kialakult fontos hipotézis áll, miszerint függetlenül attól, mi történik velünk éjszaka az alvás során az aznap megtanult információk – kezdetben csak labilis emléknyomok – tartós memórianyommá alakulnak át, rögzülnek, konszolidálódnak. Ez a konszolidáció passzív folyamat, mivel az idegrendszer külső inger nélküli, spontán aktivitása révén megy végbe. A rendszer magától újra aktiválja az éber tanulás közben bekövetkezett idegrendszeri történéseket, ezeket újra lejátssza, s így rögzíti a tanultakat. Az teljes mértékben bizonyított, hogy maga az alvás pozitív hatással van a memória konszolidációra, és nem csak azért, mert a pihenés elűzi a fáradtságot. Bármit tanulunk meg, ha azt nyolc óra ébrenlét után kikérdezik, rosszabbul teljesítünk, mint ha aludtunk volna egyet közvetlenül a tanulás után.

main Valua Vitaly shutterstock_51910012

Tanulás, alvás közben

A képet nagyban árnyalja, hogy többféle tanulási folyamat, és alvási szakasz létezik. Az alvás szakaszai közül két nagy kategóriát mindenki ismer, a gyors szemmozgással, és álmokkal járó REM fázist, és a lassú hullámú tevékenységet. Az alvás kutatói ezeken belül még több csoportot is megkülönböztetnek, de a tanulás szempontjából a lassú hullámú szakasz érdekes. Ezeket a szakaszokat az idegsejtek aktivitásának, azok periodikus változásának frekvenciáját mérve, állapítják meg a lassú hullámú alvás szakaszait. Elég csak becsukni a szemünket, rögtön 10-12 hertzes alfa aktivitás jelenik meg, majd ahogy elalszunk, az oszcillációk egyre lassabbak lesznek, az alfa tartományból a theta tartományig. Az öntudatlan, mély alvásban, amikor az agy valóban pihen, alacsony frekvenciájú delta hullámok, és egy különleges, orsó elnevezésű alvási aktivitás következik be. Ez utóbbi egy-két másodpercig tartó frekvenciaemelkedés, de minél többet tanulunk, annál több és hosszabb ilyen szakasz mérhető. De, mint ahogy a kísérletekből is kiderül, nem a könyvet kell a párna alá tenni, hanem valami egészen mást.

Ezt igazolja többek között egy másik tanulmány, amelyben a tesztalanyoknál mágneses stimulációval váltottak ki olyan alvási hullámokat, amelyek amúgy is létrejönnek az alvás során, és ezzel képesek voltak fokozni a memóriateljesítményüket.

Boy listening to music while sleeping on bed with book

Tanulás, alvás közben

Milyen eredményekkel zárult a német kutatás? 

A német kísérlet során ebben a mély fázisban adták le magnóról az idegen szavakat. Az agyi aktivitás mérésekor kiderült, hogy az alvás alatt újra megjegyzett szavak konszolidációjánál kiugró lassú aktivitásnövekedés zajlott le, ahol ez a kiugrás nem indult be, ott kisebb mértékű volt a szavak rögzülése. Mindent összevetve az alvás közbeni szóismétlések segítségével körülbelül 10 százalékkal tudták növelni a megtanult szavak számát.