Flyerz Magazin - MINDENHOL OTT VAGYUNK!
Flyerz Selection

A spórolás világranglistája: mennyit tesznek félre a magyarok?

Screen Shot 2019-05-31 at 15.43.28

Rendszeresen lehet találkozni azzal a jelenséggel, hogy az emberek az életkörülményeik miatt hónapról hónapra élnek. Vajon van igazság ebben az állításban, vagy azért a lakosság ennél jóval körültekintőbb?

Mennyire gyakori a rendszeres megtakarítás?

A Magyar Biztosítók Szövetsége elvégzett egy kutatást a Századvég Alapítványnak, amely a lakosság pénzügyi szokásait vizsgálta. A statisztikai adatokból kiolvasható, hogy a magyarok 33 százaléka rendszeresen, 33 százaléka egyáltalán nem, 34 százaléka pedig csak esetenként tesz félre.

Az ennyire egymásra rímelő adatok arra engednek következtetni, hogy az emberekben egyszerre van jelen a hajlandóság és a képtelenség a megtakarításra. Ez a probléma nem feltétlenül csak a kevésbé tehetős rétegre jellemző, hiszen még a jó anyagi körülmények között élőknél is megjelenik. Közülük csak 46 százalék tesz félre rendszeresen. Úgy tűnik, a pénzügyi magatartás inkább függ a neveltetéstől és a tudatosságtól, mintsem a jóléttől.

Mennyit tesznek félre?

Azt lehetne feltételezni, hogy a fizetések növekedésével a megtakarítások mértéke, mennyisége is növekvő tendenciát mutat, de ez nem feltétlenül igaz. Az Eurostat adatai szerint a rendszeres megtakarítások 2009 óta szinte alig változnak, a szám stagnál. 10 éven keresztül ez az érték nagyjából 10 százalék körül mozog, azaz a háztartások a jövedelmük 10 százalékát teszik rendszeresen félre.

Ez az adat olyannyira stabil, hogy megrengetni csak az ezredforduló és a 2008-as világválság tudta. Ekkor a statisztika 7 százalék közeli értéket mért, de a válság bekövetkezte utáni évben hamar visszaugrott 9 százalék felé. A lakosság 2006-ban tette a legtöbbet félre, ekkor ugyanis a bevételük 11 százalékát a megtakarításba helyezték át. Azt azonban fontos leszögezni, hogy bár nem feltétlenül tapasztalható, de a jelenleg félretett pénz többet ér, mint a kilenc évvel ezelőtti.

Az európai átlaghoz képest Magyarország az arányokat tekintve nincs lemaradva. Az EU-s átlag ugyanis 10 és 13 százalék között mozog.

A megtakarítás mellett figyelembe kell venni azt is, hogy csökken a magyarok eladósodottsága. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a háztartások bevételének 39 százalékát érinti az adósság, míg 2010-ben ez az érték még 67 százalék volt.

A megtakarítás formái

Azok, akik rendszeres megtakarítással rendelkeznek, általában két formátum közül szeretnek választani. Az egyik a folyószámla, amit a megkérdezettek 41 százaléka használ, a másik pedig a készpénz, amit a 37 százalék preferál. A készpénz még mindig közkedvelt megtakarítási forma, amelyet leginkább a 18-29 éves korosztály kedvel. Ez a módszer általában az eseti és az 1 évnél rövidebb időre történő félretevés miatt lehet népszerű. A készpénz mellett még azt az érvet is fel szokták emlegetni, hogy ahhoz bármikor hozzá lehet nyúlni, így vészhelyzet esetében nem kell a bankba szaladni.

A maradék 22 százalék már magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodik, mivel ők lekötött megoldásokat alkalmaznak. Ez általában közép- vagy hosszú távú megtakarítási időpreferenciában nyilvánul meg, amit  legtöbbször a negyven felettiek választanak.

A rendszeres félretevők kétharmada 5 éves idősávban gondolkodik, ritkák az ennél hosszabb intervallumok. Érdemes még azt is megfigyelni, hogy azok választják a hosszabb lekötéses módszereket, akik több féle biztosítással rendelkeznek a háztartásra nézve. Ez azt bizonyíthatja, hogy igenis valós összefüggés figyelhető meg a tudatosság és a megtakarítások megléte, milyensége között.

Mi a helyzet a nyugdíjjal?

Bár növekszik az átlagkereset, de az öngondoskodási kedv nem javul az országban, tehát a lakosság nagy része továbbra sem rendelkezik semmilyen megtakarítási formával. Pedig olyan kérdésben, mint a leendő nyugdíj, fontos lenne időben dönteni.

A magyar lakosság közel 80 százaléka azt várja, hogy majd az állam biztosítja számára a biztonságos és kényelmes időskort. Ez az említett 80 százalék a megtakarításait nem a nyugdíjas korra tartogatja, hanem inkább vásárol belőle lakást, családtervezésre használja, vagy utazik belőle. Annak ellenére van ez így, hogy 5 százalékon kívül mindenki azt állítja, hogy az állam által juttatott pénz nem lesz elegendő a megélhetéshez, így szükségük lenne önkéntes nyugdíjpénztárra. Ez a helyzet egyáltalán nem fenntartható. A fejlett országra jellemző a társadalom elöregedése, a népességszám stagnálása, ezért előbb vagy utóbb a jelenlegi hazai nyugdíjrendszer komoly kihívások elé néz.

A pénzügyi tudatosság egy fontos téma, amelynek része a megtakarítással kapcsolatos adatok is. Az OTP Bank pár évvel ezelőtt létrehozott egy Öngondoskodási Index nevű fogalmat, amelynek lényege, hogy nyomon kövesse és vizsgálja a magyar társadalom állapotát az öngondoskodás területén. Az Index értékei 0 és 100 között mozoghatnak. A jelenlegi álláspont szerint a magyar lakosok 35 pontot értek el, ami pontosan tükrözi, hogy az emberek nagy része csak hónapról hónapra tervezi a pénzügyeit.

Leave a Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..