Flyerz Magazin - MINDENHOL OTT VAGYUNK!
GASZTRO

A vasárnapi menü már rég nem a húsleves és a rántott hús

1wiener schnitzel

Mindenki tagadja, de valaki mégis megeszi vasárnap is a futárral érkező pizzát. Muszáj minden hétvégén főzni?

Húsleves, rántott hús, almás pite. Álmából felkeltve is tudja minden magyar, ez a vasárnapi ebéd. Legalábbis ez volt valaha, és mi még mindig ezt hazudjuk.

Megváltoztak a családi ebédek (Fotó: Fortepan)

A brownie jobban megy, mint a húsleves

Pár évtizede a női lapok próbálták meggyőzni a háziasszonyokat arról, hogy van élet a vasárnapi rántott húson túl is. Nem volt könnyű dolguk, mert a rántott hús finom – a köreten lehet vitatkozni, de a bundázott hús örök. Ha gyorsan kell mellé valami, akkor rizzsel; ha ünnepi, akkor jó vajas krumplipürével; ha bécsi, akkor ecetes krumplisalátával; ha modern, akkor hercegnőburgonyával; ha esküvői, akkor vegyes körettel; ha más, akkor majonézes salátával. A hús általában karaj, de akad, aki a tarjára esküszik, ünnepen pedig lehet borjúcomb, finnyásoknak csirkemell.

A mai anyukák panírozni tanultak meg először a konyhában: liszt, tojás, morzsa, liszt, tojás, morzsa. A maradék tojásból és zsemlemorzsából egérke készült, pont annyi morzsával, amennyit a tojás felvesz, se kevesebbel, se többel. Ezt érezni kell – mondta nagyanyám, és valóban, pár alkalom után ott volt a kezemben az érzés, hogy mikor jók az arányok.

A mai gyerekek viszont hamarabb sütnek meg egy brownie-t, mint hogy bepanírozzanak egy szelet húst.

Persze nincs ezzel gond, egy jó szaftos brownie is igazi élmény, ráadásul majdnem mindenki túlsüti, úgyhogy a tökéletesért igenis meg kell dolgozni.

De a húsleves sem alap már egyáltalán, pedig munka nincs vele sok. Idő az kell neki, de titka akkor sincs: ha beleteszünk mindent, aminek bele kell kerülnie, rászánjuk az időt, és nem hagyjuk nagy lángon főni, csak gyöngyözni, akkor annak jónak kell lennie. Elronthatatlan.

Mindenesetre már nincs ott a menün – ahogy az almás pite sem. Az persze eleve változó tényező volt a családi ebédek alkalmával, tetszőlegesen lehetett cserélni zserbóra, palacsintára, piskótatekercsre vagy rétesre. De a lényeg akkor is az volt, hogy legyen desszert. Három fogás, sok ezer kalória, félnapnyi munka.

Gyönyörű, de ha nincs kedvünk, nem muszáj (Fotó: Fortepan)

Miért nem készül már minden hétvégén háromfogásos ebéd?

Az utóbbi évtizedekben teljesen megváltozott a családok szerkezete. Harminc éve sem éltek már együtt sokgenerációs családok, de jellemzőbb volt az, hogy hétvégére a szülőkhöz vagy a nagyszülőkhöz látogattak a gyerekek, és közös, nagy ebéddel ünnepelték meg a viszontlátást.

A huszadik század elején a vallásosság is szigorú ritmust adott az életnek. A keresztények vasárnap templomba mentek, a legjobb ruhájukat öltötték fel, majd délben ünnepi ebéddel tették teljessé a napot. Mindenki így csinálta, kivétel nélkül. A déli harangszóra elkezdtek csilingelni az evőeszközök.

Pár évtizede elképzelhetetlen lett volna a hétvége közös, nagy családi étkezések és természetesen házi koszt nélkül. A legtöbb helyen akkor is meleg, frissen készített vacsora került este az asztalra, ha a feleség is teljes állásban dolgozott, és az egész család főtt ételt ebédelt a munkahelyén. A hideg vacsora ritkaságnak számított, inkább hétvégén előre főztek az anyák, és igyekeztek úgy tervezni, hogy ne kelljen mindennap hosszan a tűzhely mellett állni.

Inkább egy mozi, mint a konyha!

Manapság a hétköznapok rohanással és munkával telnek, sokan sajnálják a kevés szabadidőt hétvégén a többórás, akár félnapos főzőcskézésre. A családok inkább közös programokat terveznek, moziba, kirándulni mennek, vagy egyszerűen csak pihenéssel töltik a napot, illetve ilyenkor intézik a bevásárlást, amire hétköznap nincs idő.

A főzős műsorok ugyanazt a szerepet töltik be, mint a sportközvetítések: jó nézni a dolgot, de csinálni már keveseknek van kedve.

Ugyanez igaz a szakácskönyvekre is. Gyönyörű albumok nyálcsorgató képekkel, amelyektől egy pillanat alatt megéhezik az ember – úgyhogy már nyúl is a telefonért, és egy pillanat alatt leadja a rendelését.

A gyönyörű szakácskönyv képeskönyvként is megállja a helyét. Sőt! (Fotó: Pexels.com)

Kézenfekvő lenne a drágasággal indokolni a rántott hús visszaszorulását, de mint a hentes is megmondta a Lehel piacon, nem erről van szó:

Nem a hús drága, kedvesem, hanem az olaj, amiben sütni kell, meg a zöldség, amit a levesbe teszünk.

Egy kiló karaj ára a piacon 1100-1200 forint, az étolaj literje 500, a petrezselyemgyökér kilója pedig 1000 forint felett van. Egy gyors paradicsomos tészta – ha hús nélkül is, de jó minőségű sajttal a tetején – ennek csak a töredékébe kerül.

A klasszikus ebédeket siratóknak bizakodásra ad azért okot, hogy 2017-ben a legjobban keresett tíz recept közé azért még befért a töltött káposzta, a brassói és a marhapörkölt is, 2018-ban pedig a gulyásleves. Ezzel együtt azonban itt is látszik az a tendencia, hogy egyre könnyebben és gyorsabban elkészíthető recepteket keresünk.

Vasárnap mindenki ünnepi ebédet evett (Fotó: Fortepan)

A leggyakrabban keresett receptek 2018-ban:

  • frankfurti leves
  • rizskoch
  • fánk
  • kakaós csiga
  • hamburgerhús
  • almás süti
  • linzertészta
  • gulyásleves
  • paprikás krumpli

A leggyakrabban keresett receptek 2017-ben:

  • csirkemell
  • frankfurti leves
  • töltött káposzta
  • rizskoch
  • császármorzsa
  • brassói aprópecsenye
  • mézes krémes
  • marhapörkölt
  • mirindaszelet

Rendel a magyar

Tavaly a magyarok csaknem fele használt valamilyen online platformot étel házhozszállíttatására. Az online ételrendelés a harmadik legnépszerűbb netes tranzakciós tevékenység Magyarországon, de egyáltalán nem csak az irodai ebédet kérjük így a munkahelyünkre: egyre többen rendelnek otthonra vacsorát, sőt hétvégén ebédet is. Az online kiszállítások száma érthető okokból leginkább a városokban nő, de vidéki kisvárosokból gyakran szállítanak a környező falvakba is.

A házhoz rendelt ételek fele pizza (Fotó: Pexels.com)

A legtöbben pizzát rendelnek, az összes rendelés 55 százalékát teszi ki ez az olasz étel, utána egy görög fogást, gyrost kérünk házhoz a legtöbbször. A leves csak a képzeletbeli dobogó harmadik fokára került fel – jellemzően húsleves, bableves vagy paradicsomleves formájában. Bronzérmes a hamburger is, majd az elronthatatlannak tartott rántott sajt következik.

És ha valakinek ilyesmi jutna eszébe:

az is téves gondolat, hogy vidéken még él a hagyományos, régi magyar konyha.

Falun is szinte ugyanazt főzik, mint Budapest közepén, a gasztronómia gyorsan globalizálja a vidéket. Meglepő, de egyre több falun élő család is csak hétvégén főz otthon, hét közben pedig az iskolai vagy munkahelyi menzákra hagyatkoznak – olyannyira, hogy egyre több iskolában lehet nem támogatott áron előfizetni hazavihető menüre.

A konklúzió? Hajlamosak vagyunk szavakban ragaszkodni a hagyományoshoz, a régihez, a megszokotthoz, pedig a családi hagyományok sincsenek kőbe vésve. Változtathatunk rajtuk akár félévente is, onnantól egy új hagyományunk lesz – a régit csak addig érdemes megőrizni, amíg örömmel tesszük. A világ változik, ha nincs többé kedvünk panírozni, akkor ne tegyük. Ha pedig mégis rántott hússal ünnepelnénk, nyugodtan üljünk be egy jó étterembe!

Forrás: https://nlc.hu/

Leave a Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..