Flyerz Magazin - MINDENHOL OTT VAGYUNK!
KULTÚRA

Paul Auster: Az Orákulum éjszakája

Screen Shot 2019-08-20 at 9.26.56

Egyszerre siker és szánalom, de nem szégyellem: a Tinderen az eddigi legnagyobb matchem egy amerikai író lett.

Mindig is imádtam a könyveket, ezért is ciki, hogy Paul Austerről tavaly nyárig még sosem hallottam. Akkor botlottam bele a társkeresőn egy lányba, aki bolondult érte, s általa ismertem meg Austert. Azt hagyjuk, hogy miért nem lett valódi találkozó a lánnyal, de így is sokat kaptam tőle. Néhány héttel később belebotlottam a New York trilógiába, s gondoltam, adok egy esélyt az írónak. Hamar rájöttem, Austernek külön világa van. Magával ragadott a korszakos remekmű egyedi hangulata, s rögtön éreztem, új lelkitársra, már-már barátra leltem a világirodalomban. Szerencsére a 21. század kiadó az író életművéből sorozatot indított, s ennek a hetedik darabja az Orákulum éjszakája. Aki ismeri a sorozatot, azt nem érheti meglepetés. A könyv középpontjában ismét ott az írás, és a korábban megjelent motívumok vissza-vissza térnek az egyébként önálló egységként is remekül működő „orákulumban”.

S ha már a kiadót megemlítettem: a jelen 21. században simán megtehetném, hogy pénzt spórolva elektronikus formában olvasom a regényt, de az Auster-sorozat esetében ezt képtelenség megtenni. Elképesztő igénnyel alakították ki a darabokat, s Auster stílusa számomra elképzelhetetlen a könyv lapjainak semmivel össze nem hasonlítható illata nélkül. Egy jó tanács: olvassuk lassan a regényt, mivel fájni fog, ha egyszer véget ér. 

Végezetül pedig egy megérzés: úgy tippelem, Paul Auster az első író, akitől azelőtt olvastam könyvet, hogy Nobel-díjas lett. Ugyanis jár neki az elismerés, én nagyon szurkolok neki.

Leave a Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..