FLYERZ REVIEWTREND

Tegyünk egy virtuális sétát Budapesten

budapest-4739291_1920-1170x780

Most mikor kiürült a város, és szinte alig járnak az utcákon, Budapest és az Andrássy út is egy másik arcát mutatja. A cikkből kiderül milyen volt régen a belváros, és mit érdemes megnézni egy séta során most, akár a kanapéról is.

egpatinásabb sugárutunk mindig is nemzeti büszkeségünk tárgya volt. Épülésekor, a polgárosodás aranykorában megnyugtatóan bizonyította, hogy Európa vérkeringésébe tartozunk.  Később, nagy veszteségeink siratásakor segítségével a “nekünk is van Champs Elysée-nk” vigasztalásába menekülhettünk. S talán még “a legvidámabb barakk” vigasztaló képzetéhez is hozzájárult valamelyest. 2002. június vége óta – a Világörökség Bizottság döntése folytán – már a nagyvilág is büszke lehet a budapesti Andrássy útra.

shutterstock_430870855

Milyen figyelmesen szoktunk sétálni egy-egy külföldi város utcáin, megszemlélve minden apró részletet. Andalogtunk-e így valaha is az Andrássy úton? Ha nekivágunk, – mondjuk a Deák tér felől – a névadó emléktáblája előtt (2. szám) máris eltöprenghetünk a kezdeteken.

Andrássy úti sétán – Frog Dares / Shutterstock.com

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) 1870-ben tervbe vette, hogy utakat nyit a pesti városközpontból a külső területek felé. Az Andrássy utat elsősorban a zsúfolt Király utca tehermentesítésére tervezték. Az eredeti elképzelések szerint a Lánchídtól indult volna, de ezt az útvonalat a már épülő Bazilika miatt módosítani kellett. Az akkori Sugár út kialakítása 1872-ben indult, a fakockás burkolat – a lópatkók dobogását halkítandó – 1884-re készült el. Egy évvel később már az utolsó, a 115. ház is felépült.

Az FKT kerettervének megfelelően az út három részre tagolódik. Az első szakaszán – a belvárosi jellegnek megfelelően – magas bérpalotákat emeltek a platán fákkal szegélyezett egysoros úttest mentén. Tovább már alacsonyabb, két-háromszintes épületeket terveztek, az úttestet itt két hintósáv osztotta meg. Az út végén a villasor húzódik, ahol a gyönyörű, kertes építmények már szellősen helyezkednek el. Az egyes szakaszokat körterek választják el egymástól: az Oktogon és a Kodály körönd.

A Köröndöt az Andrássy út sugárúttá építésekor alakították ki, a baloldali épületet szinte teljesen romba döntő tűz A 2014. július 15.-én keletkezett  – Dezidor / CC BY 3.0

A neoklasszicista bérházak között továbbsétálva az időben is utazhatunk, így hol a Sugár úton (1885-ig), hol az Andrássyn (1949-56, ill. 1990-), néhol a Népköztársaság (1956-1990) útján érezzük magunkat. Az olasz neoreneszánsz stílusú Operánál például izgalommal telve várakozunk az első előadásra, 1884-ben. Nyugodtan ülhetünk a sorokban, hiszen a Dalszínházat a kor legkorszerűbb színpadtechnikájával, a bécsi operatűz tanulságait figyelembe véve építették. Az országban elsőként vasfüggönnyel, valamint tűzoltó berendezéssel is ellátták.

Az Operaház - Brian Kinney
Az Operaház – Brian Kinney

A II. világháború előtt az Operától az Oktogonig minden épület utcafrontján kávéház hívogatott. Az Eckerman Café helyén például – mely 2007-ben a Ráday utcába költözött – egy inkább kocsmának minősülő vendéglátóipari egység a Három Holló, Ady Endre törzshelye állt. Itt függönnyel elválasztott “extra szobát” tartottak fenn a művésznek, aki e helyen a költészet múzsája mellett – rossz nyelvek szerint – a női nem egyes képviselőinek is szívesen hódolt.

A manapság ismét Pesti-Broadwayként emlegetett Nagymező utca környékén épült ki a színházi negyed. A 19. század végén itt nyílt az első pesti mulató, a Somossy Orfeum (ma Fővárosi Operettszínház). A Thália mellett működött a híres Arizona (ma Magyar Fotográfusok Háza), és a ma újra üzemelő Moulin Rouge, eredetileg Fővárosi Orfeum. A rendszerváltás idején még agonizáló, mára azonban új és pompás életre kelt Párizsi Nagyáruház az Andrássy út 39. szám alatt található. Az 1910-ben megnyitott áruház ma az Alexandra Könyvesház exkluzív, többfunkciós könyváruházának ad otthont; egykori bálterme pedig irodalmi kávéház. Az épület legfelső emeletén a Párisi Galéria és Művészeti Szalon kapott helyet, míg a tetőn a fantasztikus panorámával büszkélkedő 360 Bár nyitott meg.

A Párizsi Nagyáruház - funzin.hu
A Párizsi Nagyáruház – funzin.hu

A mai Írók Boltjának helyén nevezetes vendéglő állt, a Japán Kávéház. Időutazó fantáziánkkal a Liszt Ferenc téri sarokasztalhoz képzelhetjük Rejtő Jenőt, amint a pincérrel alkudozik még egy kis hitelért. A mecénás hajlamú tulajdonosok készpénz helyett egy karcolatért vagy vázlatért cserébe megtűrték a naphosszat egyetlen kávé mellett asztalt foglaló művészeket. Ellentétben az egykori Savoy helyén ma álló Burger King gyorsétteremmel: fizess, fogyassz és távozz! A jövő terveiben azonban szerepel a régi kávéházi sor visszaállítása.

De üljünk vissza időgépünkbe! Ismét a Sztálin úton haladunk, komor arccal. Szerencsére nem éjszaka érkezünk, fekete autóban a hírhedt Andrássy út 60. elé. A neoreneszánsz épület egyébként egészen 1937-ig politikamentes volt. A Nyilaskeresztes Hűség Háza (Ma a Terror Háza) funkciójában és módszereiben nem, csak lakóit tekintve alakult át. Az ÁVH 1956-ig használta az épületet, illetve a 62. és 64. szám birtokbavételével az egész tömböt. Ezt követően KISZ klub működött a korábban börtönöknek helyt adó pincerendszerben.

A Terror Háza - posztos
A Terror Háza – posztos

Az emberarcú világba visszatérve a művészetek szárnyán utazhatunk tovább. A páratlan oldalon a Vörösmarty és az Izabella utca fogja közre a Régi Zeneakadémia (Liszt Ferenc és Erkel Ferenc egykori lakóhelye), a Képzőművészeti Főiskola és a Régi Műcsarnok épületeit. Utóbbi a milleneumi múzeum megnyitásáig Magyarország legnagyobb kiállítási épülete volt. A Kodály körönd névadó zeneszerző-tanára a 87-89. számú háztömb első emeletén lakott.

A téren található szobrokat a legenda szerint a látogatóba érkező Vilmos német császárnak köszönhetjük, aki Ferenc József érdeklődő kérdésére, miszerint tetszik-e neki a város, így válaszolt: szép, szép, csak kevés benne a szobor.

shutterstock_480649879

A köröndöt elhagyva az Andrássy út harmadik, egyben utolsó szakszára, a villasorra érünk. A Városligetig tartó épületek jellemző stílusa neoreneszánsz, neobarokk és viktoriánus. A Dózsa György út sarkán álló egykori Jugoszláv nagykövetség, történelmünk másik mementója: 1956. november 4-én itt kért menedéket Nagy Imre. Az utódállam diplomatáinak otthont adó, felújított épületen egyedülálló indiai, és mór díszítőelemeket láthatunk.

Forrás: https://vjm.hu/

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .