Flyerz Magazin - MINDENHOL OTT VAGYUNK!
Flyerz Selection

Természeti katasztrófát okozó ipari balesetek

71

A technológiai/ipari katasztrófák olyan események, melyek kiváltója nem, vagy nem közvetlenül egy természeti jelenség, sokkal inkább emberi tevékenység/mulasztás áll a hátterükben. Ezek a balesetek súlyosan természetkárosító, környezetszennyező események, melyek lokálisan több száz, kiterjedten pedig akár több ezer faj pusztulását okozzák. Ráadásul akár évtizedekre művelhetetlenné teszik az adott területet, mérgezik a földet, a felszíni és talajvizeket, a vízzel és levegővel akár más országokba is eljuthatnak. Tévedés volna azt hinni, hogy ezek a természeti katasztrófát okozó ipari balesetek kizárólag a környezetünkre vannak hatással. A mi életterünket éppúgy ellehetetlenítik vagy hosszú távon veszélyeztetik.

A természeti katasztrófát okozó ipari balesetek fajtái

A meghatározás szerint természeti katasztrófát előidéző ipari balesetnek számítanak azok az események, amelyek a technológiai balesetekből, veszélyes eljárásokból, az amortizálódott, vagy eleve elégtelen infrastruktúra meghibásodásából vagy bizonyos emberi tevékenységekből és/vagy gondatlanságból származó események, amelyek életvesztést vagy sérüléseket, anyagi károkat, társadalmi és gazdasági zavarokat, vagy a környezet károsodását okozzák.

  • Baleset
  • Robbanás
  • Kémiai robbanás
  • Nukleáris robbanás / sugárzás
  • Aknarobbanás
  • Savas eső
  • Környezetszennyezés

A legsúlyosabb ipari balesetek az elmúlt évtizedekből

Az ipari helyszíneken az elmúlt évtizedekben számos baleset történt, amelyek azt bizonyítják, hogy a természeti jelenségek tipológiája súlyos károkat okozhat az épített infrastruktúrákban. Például a veszélyes anyagok tárolótartályaiban okoz kárt, majd kiömlést, vagy a folyadékok, gőzök és gázok folyamatos szivárgását eredményezi.

A többszörös és egyidejű kibocsátással járó meghibásodásnak köszönhetően úgynevezett lépcsőzetes események jönnek létre, melyek nagyobb valószínűséggel fordulnak elő természeti katasztrófa alatt, mint a normál üzemben.

Ugyanez fordítva is igaz. Az emberi gondatlanságból keletkező lépcsőzetes események erőteljes természeti jelenségek idején nagyobb valószínűséggel eszkalálódnak és válnak ipari katasztrófává. 

De, egy átlagos, minden bonyodalomtól mentes hétköznapon is bekövetkezhet olyan katasztrófa, melynek hátterében:

  • emberi mulasztás, gondatlanság, 
  • a szabályozás hiánya, elégtelensége, vagy 
  • kormányzati szintű felelősség állhat (mint például a majki és a csernobili atomreaktor-katasztrófák esetében).

A tudományos irodalomban vagy a balesetek adatbázisában található néhány példa a technikai jellegű ipari balesetekre:

  • 1976: Seveso, Olaszország – vegyi üzem, robbanás következtében nagy mennyiségű dioxin került a környezetbe,
  • 1984: Bophal, India – vegyi üzem, metil-izocianát gázszivárgás,
  • 1986: Csernobil, Szovjetúnió – atomreaktor-gőzrobbanás,
  • 1999: Bretagne, Franciaország – tankhajó-baleset, kőolaj-kiömlés,
  • 2000: Enschede, Hollandia – tűzijáték-raktárrobbanás,
  • 2000: Nagybánya, Románia – nagy mennyiségű ciánszennyezés kerül a Tiszába,
  • 2001: Toulouse, Franciaország – vegyi üzem, alumínium-nitrát robbanás,
  • 2002: Spanyolország partjainál tankhajó-baleset, nyersolaj-kiömlés,
  • 2010: Ajka, Magyarország – vörösiszap-kiömlés/áradás.

A Seveso irányelv

Az Európai Unió a Seveso-katasztrófáról elnevezett, az ipari balesetekre vonatkozó szakpolitika alapját képező irányelvben foglalta össze a balesetek megelőzésére és kezelésére vonatkozó

  • nemzetközi és regionális jogszabályokat,
  • az állami, önkormányzati és üzemeltetői felelősség jogkörét,
  • valamint a lakosság jogkörét.

Az irányelv második módosítására 2012-ben került sor.

Ez utóbbi a Seveso III. irányelv, ami:

  • a vegyi anyagok európai és nemzetközi szabályozásában bekövetkezett technikai változtatásokat figyelembe veszi,
  • szigorúbb ellenőrzési sztenderdet vezetett be a különféle létesítményekben,
  • szigorítja a jogszabály alá eső intézmények és létesítmények nyilvános konzultációs eljárását,
  • a dominóhatás elkerülésének érdekében szigorítja az új ipari létesítmények építését (biztonságos távolságban kell lenniük a már megépítettektől),
  • előzetes értesítési, tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetében a lakosság számára bírósági eljárás kezdeményezését biztosítja.

A Seveso III. irányelv 2012 óta hatályos, alkalmazása 2015 júniusa óta az uniós tagországok számára kötelező érvényben van.

A Seveso irányelv célja

  • a veszélyes anyagok kiömlésével, környezetbe kerülésével járó ipari balesetek kockázatának csökkentése,
  • korlátozni az ipari balesetek emberre és környezetre káros következményeit,
  • a baleseti kockázatok elemzése,
  • külső védelmi tervek és tesztrendszerek kidolgozása,
  • a megelőzés módszertanának kidolgozása, fejlesztése.

A természeti jelenségek és az ipari tevékenység kölcsönhatása

Bár szeretjük azt hinni, hogy irányításunk alatt tartjuk az ipari létesítményeket, valójában a legszigorúbb biztonsági intézkedések ellenére is bekövetkezhetnek súlyos ipari katasztrófák. A természet emberi ésszel szinte felfoghatatlan erőket képes elszabadítani akár egy szempillantás alatt. A földcsuszamlások, hurrikánok, erős szél, szökőár, villámlás, hideg/forró hőmérséklet, árvizek, vulkánkitörések, heves esőzések csupán a videómegosztókon és a katasztrófafilmekben tűnnek izgalmasnak. A valóságban ezek nemcsak az épített környezetet, de az emberi életeket is veszélyeztetik.

Éppen ezért, bármilyen hiábavalóságnak is tűnik, a természeti jelenségek kiváltotta ipari balesetekből adódó károkat a megelőzés célját szolgáló biztonsági protokollokkal és vészhelyzeti intézkedésekkel kontrollálni, és mérsékelni tudjuk.

Abban pedig kizárólagos felelősségünk van, hogy az általunk telepített ipari, mezőgazdasági, és kutatólétesítmények természetkárosítás és környezetszennyezés nélkül legyenek képesek üzemelni.

Leave a Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..